A tökéletes ponyvaesszencia

Rusznyák Csaba | 2014. március 04. |

Warren Murphy, Richard Ben Sapir: Halálsakk - A Pusztító 2., ford: Gy. Horváth László

Európa Könyvkiadó, 2013, 284 oldal, 1692 HUF

B+

Első mondat: Gyors kivégzés volt.

A Halálsakk akkora ponyva, hogy a fal adja a másikat. És ezt tessék a szó lehető legjobb értelmében venni. A Warren Murphy és Richard Sapir által 1971-ben életre hívott, és azóta – más szerzők közreműködésével – több mint 150 részt megélt Pusztító-sorozat második részében a fizikailag és szellemileg is csúcsra járatott, a kormány tudta nélkül a kormány alkalmazásában álló gyilkológépnek, Remónak egy titkos amerikai agytrösztre kell felügyelnie, ami állítólag kiötlött egy működőképes receptet az egész világ meghódítására.

A zsenicsapatot valamely ellenséges ország (1972-t írunk, kap egy kockacukrot, aki kitalálja, vajh mégis melyik lehet az) kompromittáló fotókkal tartja sakkban, hősünk feladata pedig nem is igazán az, hogy kiugrassza a zsarolónyuszit a bokorból. Inkább az, hogy új biztonsági főnökként elvegyüljön, és szükség esetén kinyírja az egész agytrösztöt mindenestül, mert inkább az, mint hogy a világhatalmi terv a ruszkik (hopp, lelőttem a poént) markába kerüljön. Szóval, vannak itt titkos szervezetek, szexuális devianciák, a Szovjetuniónak dolgozó, Mengele-típusú és/vagy perverz náci (!) kémek, világuralmi törekvések, szuperügynökök, szupertudósok, szupertitkok, bölcs ázsiai szupermesterek, meg szuperhullák – mert akit Remo megöl, az nagyon, nagyon halott lesz. Hogy mást ne mondjak, a fináléban majdnem halálra baszik egy nőt. Nem, ezt nem képletesen kell érteni.

A Halálsakk írásakor Murphy és Sapir már csak igen elhanyagolható erőfeszítéseket tettek a bárminemű visszafogottságra. Bár történetileg ez még mindig meglehetősen földhözragadt a sorozat későbbi sci-fis/fantasys részeinek őrületéhez képest, a szerzőknek itt már nem kellett magyarázkodniuk, bemutatniuk, felvezetniük. A Pusztító színre lép lefektette az alapokat, tehát megvolt az „eredetsztori”, úgyhogy a második rész szabadon száguldozik, és a féket még csak hírből sem ismeri, ha meg ismerné, direkt kiverné a fejéből.

Remo karakterének – szó szerinti és átvitt értelemben is vett – ereje éppúgy itt érik be igazán, mint a sorozat stílusa. A Halálsakk kemény, cinikus, gonosz, és az a fajta kémthriller, ami pofátlanul ravasz és hatásos eszközökkel éri el, hogy az elhalálozó gazemberek sorsát az olvasó kéjes kárörömmel élje meg. Amikor például Remo előveszi épphogy nem szuperhősi karate(szerű)tudományát, a történetmesélői szempont ugrik az elszenvedő félre, aki csak annyit fog fel az eseményekből, hogy a világ megbillen, a fény eltűnik belőle, a padló pedig felugrik, hogy pofán csapja. Frenetikus.

Remo meg csak végzi a dolgát egykedvűen – bár inkább nem tenné, inkább elmenne, és új életet kezdene, de tudja, hogy a KÚRIA előbb-utóbb megtalálná, utána küldené az utódját, és egy nap azt venné észre, hogy az a rohadt padló hirtelen rá is megneheztelt. Vagy még azt se. Így aztán teszi, amit mondanak neki, öl, amikor kell, és védi-óvja Amerikát, ami felháborodna, ha megtudná, hogy létezik olyasvalaki, mint ő, aki olyasmi szervezetnek dolgozik, mint a KÚRIA. És persze ha véletlenül valami valószerűtlen esélye nyílik arra, hogy ismét embernek érezze magát, akkor azt az érzést azonnal kigyomlálják belőle az ellenségei. A szupertitkos szuperügynököknek már csak ez a sorsuk.

Tökéletes, vagány kis ponyvaesszencia ez.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.