A tenger titokzatos varázsa

A tenger titokzatos varázsa

Forgách Kinga | 2018. szeptember 02. |

het_konyve.jpg

Morten A. Strøksnes Tengerkönyvét a legjobb egyből a tengerparton olvasni, vagy akkor, amikor éppen utazni készülünk, mert ha egyszer belefog az ember, olyan enyhíthetetlen vágyat kezd érezni a sós víz és a hullámok iránt, amit muszáj valahogy csillapítani. Ha valaki már megtapasztalta életében ezt a hívást, a tenger semmihez sem fogható hangulatának vonzását, akkor nagyon érteni és szeretni fogja ezt a regényt. A Tengerkönyv sokrétegű történet a nagy hal kifogásáról, az óceánok múltjáról és jövőjéről, a bennük élő titokzatos és furcsa lényekről, valamint mitológiáról, történelemről és irodalomról.

Morten A. Strøksnes: Tengerkönyv - Sós történet barátságról, kalandról és a felszín alatt nyüzsgő életről

Fordította: Szöllősi Adrienne, Jelenkor Kiadó, 2018, 365 oldal, 2999 HUF

 

„Három és félmilliárd év telt el az élet első primitív formáinak megjelenése és Hugo Aasjord késő esti telefonhívása között.”  A könyv nem árul zsákbamacskát, már a legelső mondatával erősen sugallja, hogy milyen távlatokra számíthatunk a későbbiekben, hogyan fogunk észrevétlenül ugrálni a beláthatatlanul messzi múlt és a jelen összefüggései között. A kettősség, ami ebben a nyitómondatban is benne van, meghatározza az egész regényt, mivel az szintén egyszerre szól két ember különleges barátságáról, és a tengerhez kapcsolódó tudományos és irodalmi szövegek egymásra olvasásról. Az egy évet felölelő cselekmény ugyanakkor nagyon egyszerű: két norvég férfi – az elbeszélő és egy különc festő, bizonyos Hugo – úgy dönt, hogy együtt megpróbálja kifogni a tenger egyik legnagyobb és legveszélyesebb ragadozóját, a grönlandi cápát.

Bár a kezdet egy igazi vad halászkalandot ígér, a könyv nagy részét nem az akció, hanem egyfajta szemlélődés teszi ki, úgyhogy, ha valakit az izgalmas fordulatok, vagy az emberi dráma vonz, akkor csalódni fog. A Tengerkönyv sokkal inkább szól a természet csodáiról, a mélységekben lakozó állatokról, és az élet létrejöttének rejtélyes körülményeiről. Emiatt arányaiban több benne leíró és a magyarázó rész, mint a konkrét esemény, valójában a kis kerettörténet csak apropóul szolgál a nagy egész elmesélésének.

„A víz és a meditáció egymástól elválaszthatatlan fogalmak.” Herman Melville híres mondata nem véletlenül bukkan fel egy ponton az elbeszélő gondolatfolyamában. A csaknem négyszáz oldalnyi történet maga is olyan, mint egy hosszú alámerülés a tengerben. A nyugodt, lassú folyású szöveg már-már meditatív hatással bír. Főleg, ha hozzátesszük, hogy ma milyen kevés az olyan könyv, ami megengedi magának a lassúságot, a sok természeti leírást. Ebben a történetben van erre idő. A narrátor a tenger minden aspektusát körbejárja, a színét, az illatát, a szeleket, a hullámokat. Ír a víz eredetéről, a tengerek születéséről, a halászatról, az ókori mítoszokról, a világítótornyokról, a szigetekről, a hajókról és a fjordokról, mesél az óceán nyugodt és haragos napjairól.

Mindez azonban nem öncélúan történik, a Tengerkönyvbe szándékosan elképesztő mennyiségű tudás lett belesűrítve. Ha valaki ezeket az információkat magától próbálná összeszedni, több száz könyvet kéne elolvasnia hozzá. Strøksnes a sok-sok ténnyel egy teljes perspektívaváltást alapoz meg: a földről a tengerre, az emberről a világegyetemre helyezi a hangsúlyt. Azzal kezdi, hogy a táj, amit látunk, valójában csak megemelkedett tengerfenék. Hogy a bolygónkat arányaiban sokkal több víz borítja, mint szárazföld, ezért logikusabb lenne Tengernek hívni, mint Földnek. Hogy bár azt hisszük, mindent tudunk a többi élőlényről, valójában még korántsem fedeztük fel az élet összes formáját, mert még mindig alig van fogalmunk róla, hogy mi van az óceánok fenekén. És hogy mindeközben a világűrben több ember járt már, mint odalent.

„Fogalmunk sincs róla, mi zajlik a tükörhártya alatt.”

Ezután rengeteg érdekességet oszt meg a tengerben lakó állatokról, kezdve természetesen a grönlandi cápával, amely a vadászat tárgya. De hosszan ír a kardszárnyű delfinekről, a bálnákról, a különleges világító vízi élőlényekről, a medúzákról, vagy más egyedi képességekkel megáldott halakról. És bár a szövegbe nagyon sok tudományos információ van beleszőve, mindeközben hemzseg az irodalmi hivatkozásoktól és intertextuális utalásoktól is. Ugyanúgy felbukkan a történetben motívumszinten az Odüsszeia, mint a Moby Dick, a bibliai Jónás sorsa, a Nemo kapitány, A részeg hajó vagy Az öreg halász és a tenger.

„Tudjuk, hogy a nagy hal ott úszik alattunk, és mi biztosak vagyunk abban, hogy kifogjuk majd.”

Ráadásul van a Tengerkönyvnek még egy fontos aspektusa: a környezetvédelem. Nincsenek benne hosszú monológok a téma jelentőségéről, viszont sok tény elhangzik. Például, hogy évente körülbelül 1 millió tengeri madár és 100 000 tengeri emlős veszíti életét a műanyag szemét miatt. Vagy hogy a vizek kémiája átalakulóban van, és ettől kipusztulhatnak az állatok, aminek beláthatatlan következményei lesznek ránk nézve is.

„Vigyázhatnánk jobban a tengerekre.”

Hugónak és barátjának „sós története” azonban mindenekelőtt mégis a tenger iránti mániákus vonzódásról szól. Az emberekhez kapcsolódó érzések tulajdonképpen meg sem jelennek a regényben, a víz iránt érzett szerelem viszont minden egyes mondatból kiérződik. A rajongás éppúgy irányul a hajókra, a halakra vagy a világítótornyokra, mint a tengeren érzett nyugalomra, és a veszélyes hullámok okozta adrenalinra. A Tengerkönyv ezért elsősorban azoknak szól, akik osztoznak ezekben az érzésekben, akik értik, mit jelent a végtelen víztükör iránt érzett vágyakozás.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!