Az ördög 1988-ban kedvenc városába, Bukarestbe érkezik, ahol Nicolae Ceauşescu még hatalma teljében van. A negyvenes, ősz hajú férfi testében felbukkanó Sátán azért jön, hogy végérvényesen kiszabadulhasson a Pokolból, ahová száműzték. Daniel Bănulescu új regénye egy izgalmas szatíra, amelyet Bulgakov A Mester és Margarita című művének mintájára írt meg, a kommunista Románia mindennapjaira reflektálva. Az ördög ezúttal is egy olyan országba utazik, ahol a demagógia, a bűnözés, az éhezés, vagyis a Rossz az élet természetes része.
Daniel Bănulescu: A Sátán a szívedre vadászik
Fordította: Demény Péter, Scolar Kiadó, 2017, 171 oldal, 2950 HUF
Daniel Bănulescu román író, költő és drámaíró. A Sátán a szívedre vadászik című műve nagysikerű regényciklusának második része, az elsőhöz hasonlóan nálunk ez is Demény Péter fordításában jelenik meg. A világ legszebb története című trilógia a Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk! című politikai-társadalmi szatírával kezdődött 1994-ben (utóbbiról készült kritikánkat olvasd el ITT). Bănulescu már akkor rendhagyó módon, a közhelyeket kikerülve ragadta meg a Ceauşescu-rezsim alatt átélt történelmi traumákat, amelyek a mai napig kihatnak Románia életére. Regényciklusát később további két kötettel folytatta, a sorozat beszédes mottója így hangzik: „Az egész világ egy óriási mészárszék.”
A trilógia második része az elsőhöz hasonló, hangvételében és témájában is kötődik a korábbihoz. A Sátán a szívedre vadászik egyszerre szórakoztató és hátborzongató, a regény realista háttértörténete pedig groteszk, abszurd és fantasztikus elemekkel keveredik. Az ördög ebben a történetben a Jelenések Könyvének egyik részlete ürügyén dönt úgy, hogy a nyolcvanas évek végének Romániájában megkeresi saját szabadulásának kulcsát. A Mélységek Börtönének, vagyis a Pokolnak a kapuján azonban egy különleges zár van, és a bukaresti „elvarázsolt királyok” fülcimpája szükséges ahhoz, hogy kinyíljon. A Nagy Csaló célja eléréséhez segítőkre talál, és legfőbb társa egy alpári stílusú, buta és gonosz taxisofőr, Genel lesz, aki megfelelő fizetség fejében kérdés nélkül áll a szolgálatába.
A regény négy fejezetből áll, az első a sátán megérkezéséről szól, a többi pedig egy-egy epizódban az Elvarázsolt Királyok életének történeteit meséli el. A királyok névsora a könyv szerint Gábriel arkangyal zsebéből esett ki, így történhetett meg, hogy az ördög a szabadulás reményében nyomozásba kezdhetett a Földön, azon belül is Romániában: „Van itt Bukarestben három, kilenc vagy tizenöt személy, akiket, a könnyebbség kedvéért, „elvarázsolt királyoknak” vagy „a város rejtett királyainak” fogunk nevezni, és akik a következő képességgel rendelkeznek. (…) Ha a bal fülükről öntőformát vennél, és ezeket a formákat egy bizonyos sorrendben, fémrudakon helyeznéd el, akkor végül megkapnád a kulcsok profilját, melyekkel a barátom kiszabadulhatna abból »a mélység börtönének« nevezett börtönből.” A titokzatos cédulán olyan nevek szerepelnek, mint Ulpius, a darabolós gyilkos, Vasile Fisente, az őrültek házába zárt tolvaj, és maga Ceauşescu, aki egy idős hölgy álruhájában járja Bukarest utcáit. A sátán az ő fülcimpájukat keresve kénytelen átkutatni a fővárost, amelyben úgy tűnik, közel sem ő a legveszélyesebb teremtmény.
Bănulescu könyve egyértelműen megidézi A Mester és Margarita alaphelyzetét és alakjait, ám elsősorban hangulatában és stílusában hasonlít Bulgakov művére. A Romániába érkező Sátán azonban nem azonosítható Woland alakjával, kinézetre egy negyvenes éveiben járó, őszes hajú férfi, kétméteres, csupa csigolyából álló farokkal, amelyet többnyire a ruhája alá rejt. „Én azért tértem haza Romániába, hogy segítsek az embereken, nem azért, hogy megöljem őket” – vallja a sátán, aki egyébként valóban nem gonoszkodni jött, hanem saját céljainak megvalósításáért. Varázsereje korlátlannak tűnik, a halottakkal való beszélgetésre éppúgy képes, mint az időutazásra vagy a tér manipulációjára. Mindennek ellenére a fennálló rendszerbe nem avatkozik bele, csupán kívülről szemléli azt.
A regényben a diktatúra tehát a sátán ténykedésének hátterét szolgáltatja, ugyanakkor legtöbbször a fantasztikus elemek azok, amelyek ürügyet adnak a rendszer és a diktátor kifigurázására. A könyv epizódjaiban a múlt parodizálásán túl feltűnik az éhínség, a nyomor, megjelennek a koncepciós perek, a kegyetlen kínzások és a tárgyalás nélkül megtartott kivégzések, valamint az ügyeskedésre, túlélésre játszó kisemberek is. A Sátán a szívedre vadászik összességében nagyon eredeti módon írja le a Ceauşescu-rezsim visszásságait, cinikus humorral mutatja be a diktatúra hazugságai mögött rejlő tragikomikumot, vicces torzképet adva a kelet-európai múltról, amely egyébként önmagában, a sátáni erők beavatkozása nélkül sem volt mentes az abszurd elemektől.
Szerző: Forgách Kinga
