James Clavell: A nemes ház
Magyar Könyvklub, Budapest, 1994, 1462 old.
A kilencvenes években megjelent kétkötetes magyar kiadás antikváriumban majdnem harmincezer forint? Eszem megáll. Marad a puha borítós, még apró betűsen is majdnem ezerötszáz oldalas amerikai.
Enyhén szólva erőteljes elvárásokkal kezdtem neki ennek a könyvnek, hiszen kedvenc regényem, a Tajpan kvázi-folytatása, történetük folyását "mindössze" százhúsz év választja el. És az ambíció, illetve a rendkívüli összetettség A nemes házban is megvan. Clavell az összes, a sztori által érintett területre vonatkozó tudása lehengerlő, legyen szó akár tőzsdei, üzleti manőverekről, ázsiai kultúráról vagy akár csak az emberi természetről. Az "epikus" az irodalommal kapcsolatban az egyik legelkoptatottabb jelző, mégsem lehet a regényt máshogy illetni: több szász figura vívja larger than life-küzdelmét tucatnyi cselekményszálba gabalyodva, tombolás, gyilkolás és intrika hálójában.
Az ezerkilencszázhatvanas évek Hongkongjában járunk, a nagyvilágon rajtuk kívül dúl a legkeményebb hidegháború, de a kereskedelem világközpontja, Ázsia igazi kapuja csak annyira izgatja magát miatta, amennyire a profitkiesés kockázata a politikai problémák miatt fennforoghat. Ian Dunross a Struan cég tajpanja (kantoniul: az abszolút főnök) nincs éppen a legjobb hangulatban - szorongatja a konkurencia, bankcsőd is fenyegeti, illetve kommunista kémeket sejt gigantikus vállalata hierarchiájában. Kemény hete lesz...
A nemes ház sajnos brutálisan túl van írva. Imádom a komplexitást, de ha felesleges hosszúsággal párosul, az gyilkos. Az előzmény, a Tajpan, bár röpke olvasmánynak nem nevezhető, áramvonalas csapás volt csupán a nyakszirtre A nemes ház több száz szereplőt felvonultató és majdnem ugyanennyi történetvonalat felgombolyítani próbáló gigantikus bunkójához képest. És ezek a történetvonalak a tűréshatáron túl lettek kifeszítve - szerkeszteni semmit nem lehetne belőle, minden fordulata létfontosságú annak a történetnek az elbeszéléséhez, amelynek megírását Clavell célul tűzte ki maga elé, csakhogy ez a történet feleslegesen, bénítóan sűrű.
Mint az író tájékozottsága és segghúsának vastagsága dicséretére létrehozott teljesítmény, A nemes ház lenyűgöző. De még egyszer nem olvasom el, az hótziher.
