A múlt sötét árnyai

.konyvesblog. | 2013. szeptember 10. |

Sztanó László: Sötét hajnal

Athenaeum, 2013, 2827 HUF

Az Athenaeum kiadó új krimisorozatának kötete már első pillantásra is izgalmas – a különleges borító garantáltan felkelti a figyelmet (itt egy részlet - szerk.). A sötét háttér előre sejteti: nem egy könnyed olvasmánnyal állunk szembe, hanem egy felkavaró, sodró lendületű, mély titkokat tartalmazó könyvvel. A fülszövegből érdekességképpen megtudható a szerzőről, hogy nyelvész, művelődéstörténész, műfordító. A pár éve megjelent Olasz-magyar kulturális szótár után teljesen más vizekre evezett, hiszen a Sötét hajnal műfaját tekintve lélektani krimi. Elöljáróban csak annyit mondanék, hogy felkavaró, letehetetlen olvasmányra sikerült Sztanó László első regénye.

A történet egy megcsonkított, összeszabdalt tetem megtalálásával kezdődik Gyál határában. Már a kezdőképek is sokkolóak, a leírás nagyon élethű, szinte filmszerű. A cselekmény két szálon fut, az egyik hazánkban játszódik, a másik Amerikából, Albany városából indul.

A helyi tévécsatorna főnöke egy nagyszabású reality műsort tervez: a tehetséges zongoraművésznő plasztikai műtétjét és a gyógyulás folyamatát szeretné részletesen bemutatni. Ez különleges beavatkozásnak ígérkezik, mert nem szépészeti műtétről van szó. Allyson Synge arcán neurofibromatózis, vagyis tumorszerű kinövések vannak, amelyek torzzá teszik a vonásait. A tudósításhoz Stacy Wyattet kérik fel, aki bár vonakodva, de elvállalja a feladatot.

Természetesen csak menet közben derül ki, miért nem akarta elhagyni az otthonát. Az operációt Budapesten végzik el, egy híres sebész, Horgass Antal lesz a művésznő kezelőorvosa. A háromfős stáb Magyarországra indul, és szinte a megérkezésükkel egyidőben kezdődnek a gyilkosságok. Vajon ki a tettes, mi az indíték és ki irányítja a háttérből manipulálva az eseményeket? Ezeket a kérdéseket nemcsak a könyvbeli nyomozó teszi fel magának, az apró bűnjelek, jelentéktelennek tűnő események, elejtett félmondatok folyamatos jelenlétet és éberséget követelnek az olvasótól is.

A holttestet azonosítják, minden kétséget kizáróan Kertész Olivér az áldozat, akiről annyit tudunk meg, hogy Horgass professzor lányának a barátja. A halála előtt állítólag Allysonnal is viszonya volt, legalábbis a naplója tanúsága szerint – és a két, látszólag teljesen külön szálon futó történet azonnal összegubancolódik. Még a gyilkos kilétére sem derült fény, máris újabb holttestet találnak, aki nagyon hasonló körülmények között halt meg. Olivér előző barátnője, Viktória az áldozat, akiről a fiú naplója gyakran tesz említést. Ám ezzel a füzettel sincs minden rendben, hiányzik belőle néhány lap, ráadásul angolul van…

Stacy egyedül érkezik Budapestre, ám ahelyett, hogy a kórházból tudósítana, hamarosan a gyilkossági ügy kellős közepén találja magát. Megismerkedik Horgass professzorral, találkozik nem sokkal a halála előtt Viktóriával és a birtokába kerül Olivér naplója is. A nő feldolgozatlan traumákat cipel magával a gyermekkorából, melyek árnyékként kísérik és rányomják bélyegüket a mindennapi életére. A családi titok, amelyet féltve őriz, napvilágra kerül, és hiába próbál az ismerőse, Edwin Pierce segíteni a lányon, már későn érkezik. Az okok és motivációk átgondoltak, a részletek tökéletesen kidolgozottak, annyira hihető a sztori, hogy úgy éreztem, akár meg is történhetett volna a valóságban. Természetesen a kötet végére kiderül a gyilkos személye, a kérdésekre választ kap az olvasó, de az igazság nem megnyugtató, inkább felkavaró és nyomasztó érzést kelt.

A karakterek egyéniségek, a személyiségek árnyaltak, a mindennapi problémák és a kórházi előmenetelért folytatott harc leírása valóságosnak hat. A regényben filmszerűen peregnek az események, minden pillanatban történik valami, amely folyamatosan izgalomban tartja az olvasót. Összességében elmondható, hogy a történet sodró lendületű, a párbeszédek és a jelenetek jól kidolgozottak, a krimi rajongók nem fognak csalódni, ha elolvassák Sztanó László első regényét.

Szerző: Aschenbrenner Eti

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.