- Úgy tudom, az ügylet egy szarajevói céghez kötődik, két szerződésről van szó, egyet helyi jogi irodával, egyet pedig egy tanácsadó céggel kötöttek. A könyvvizsgálónak az szúrt szemet, hogy az összegeket a szerződéskötés napján elutalták, méghozzá offshore cégek számlájára. Összesen körülbelül 10 millió dollárról van szó - Sára nem vett levegőt, és elnézett a férfi feje mellett.
Súlyos csend telepedett a szobára. Hadházi a lányt nézte.
- Ennyi? - kérdezte. Felállt. - Akkor én visszamegyek teniszezni, letelt a 10 perces szünet.
- Várjon. Tévednék, ha ezeket megírnám? - Sára kezdett kétségbeesni, hogy hiába jött. - Csak rázza a fejét, vagy ne...
Hadházi már az ajtóban állt. Sárának kétségbeesett ötlete támadt. Egy filmben látta.
- Ötig számolok. Ha tévedek, menjen ki, mielőtt elszámolok odáig. Ha igazam van, akkor várja meg az ötöt. Oké? - Számolni kezdett, de közben nem mert a férfire nézni.
Roboz Léna Balkáni árnyak című könyve egy már nem kezdő, de még elég fiatal újságírónőről szól. Tóth Sára az ilyen történetekben nem túl váratlan módon épp egy párkapcsolati válság, családi zűrök és egy munkahelyi konfliktus kellős közepén fut bele élete sztorijába. Az ügy egy ártatlannak induló céges sajtótájékoztatóval kezdődik, ahol egy apró, de fontos kis részletet próbálnak elbagatellizálni. Sárának a forrásai, majd a nyomozása révén fokozatosan sikerül feltérképeznie egy budapesti regionális központú multicég gyilkossággal is tarkított balkáni korrupciós ügyét.
Roboz Léna: Balkáni árnyak
Athenaeum, 2016, 353 oldal, 2990 HUF
Amikor a Millenium-trilógiát olvastam, elég sokat fantáziáltam arról, hogy ha lenne egy Lisbeth Salanderhez fogható, fotografikus memóriájú, öntörvényű komputerzseni segítőm, akinek semmilyen tűzfal és biztonsági védelem nem jelent akadályt, mit próbálnék meg először feltérképezni, és hogyan. Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc kapcsolatának valódi természetét? Azt, hogy milyen tudás vagy rejtett képesség teszi rendre épp Pintér Sándort a legalkalmasabbnak a belügyminiszteri posztra a Fidesz-kormányok alatt? Vagy, hogy egy egyszerűbbnek tűnő üggyel kezdjem, miért titkosították Paks II szerződéseinek biztonsági szempontból irreleváns részeit?
Aki valaha is végzett már komoly tényfeltáró munkát, tudja, hogy ez a szuperhackeres forgatókönyv - amellett hogy bűncselekményeket valósítana meg - mennyire irreális (bár fantáziának pont ezért annyira édes). Az újságírók az esetek többségében egy külső tipp vagy egy saját ötlet nyomán kezdenek kutakodni, ami leginkább nagyon sok keresgélést, bogarászást, és legalább annyi beszélgetést jelent mindenféle forrásokkal. Az így megszerzett részinformációkból állhat aztán össze egy komolyabb cikk vagy cikksorozat.
A Balkán árnyai lényegében azt mutatja meg, hogy hogy néz ki ez a munka, azon belül is az információgyűjtés beszélgetős része: hogyan indul el az újságíró a szimata nyomán, először az ismerőseit, kapcsolatait használva, és jut el egyre messzebb, az igazán fontos információk birtokosaihoz. A valóság persze nem annyira színes, mint a könyvben, a reális újságírói élethelyzeteket kevésbé szövi át a magánélet, az erotika meg a kaland, és jóval több bennük az unalmas adatkeresés és ellenőrzés, de ez itt nem tényirodalom: az adatújságírásról nehéz lenne szórakoztató lektűrt írni.
Minél közelebb járunk a szerkesztőséghez, szerkesztőségi viszonyokhoz, az újságírók közti munkamegosztáshoz és a tényfeltárás konkrét epizódjaihoz, annál életszagúbb a történet. És minél messzebb, annál kimódoltabbnak tűnik. A kicsit elnagyolt, sematikus szereplők olykor sablonos párbeszédei nem könnyítik meg az olvasást, de a cselekmény mégis átsodor ezeken a nehézségeken.
A történet végén a kínos családi titok és Sára oknyomozásának szálai egy kicsit banálisnak ható végkifejlet keretében érnek össze, Sára pedig már-már nem evilági erkölcsi tartással oldja meg a felmerülő morális dilemmát. A Balkán árnyai mindezzel együtt szórakoztató könyv, és ami az oknyomozás következményeit illeti, a valóságtól sincs túlságosan elszakadva: pár korrupt céges vezető munkahelyet vált, más korrupt céges vezetők nem, az egész ügylet hasznát lefölöző politikusok pedig érintetlenek és névtelenek maradnak.
Szerző: Miklósi Gábor
