A fekete város falai között olajban mérik az emberéletet

Kiss Orsi | 2015. október 29. |

A meghiúsult cári merénylet szálai az isten háta mögötti Bakuba vezetnek, ahol a társadalmi rangot a kitermelt kőolaj mennyiségében mérik, és ahol a cári titkosszolgálat által Odüsszeusznak keresztelt gyilkos forradalmár bujkálhat. Ide utazik Akunyin leghíresebb karaktere, a nyugalmazott államtanácsos, Fandorin is, legnagyobb szerencsétlenségére azonban éppen a városban forgat az általa kevésbé, mások által azonban annál inkább körülrajongott felesége, Klara. Fandorinnak jó kifogás, hogy éppen dolgoznia kell, és rezignáltan nyugtázza, hogy felesége körül most is nyüzsögnek a hódolók, hiszen legalább addig is nyugodtan koncentrálhat a feladatára.

Borisz Akunyin: A fekete város

Fordította: Szabó Mária, Európa Könyvkiadó, 2015, 480 oldal, 3490 HUF

 

Hogy jó nyomon jár, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy rögtön az első napon el akarják tenni láb alól: hűséges segítőjét, Maszát már-már halálos lövés éri, Fandorint pedig egy nagypofájú haramia, Gaszim menti meg a biztos haláltól. Ők ketten erednek a cári merénylő nyomába, miközben Bakut egy minden eddiginél nagyobb sztrájk fenyegeti, amely megbéníthatja az egész Orosz Birodalom működését – ez pedig néhány nappal Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után az egész ország számára végzetes lehet.

Akunyin a maga lepusztultságában is izgalmas környezetbe száműzte hősét, ahol nem veszik emberszámba azt, aki nem az olajjal foglalkozik, és könnyen az életével játszik, aki nem hajlandó tudomást venni a város és korrupt lakóinak sajátos játékszabályairól. A sztrájk fenyegető árnyként magasodik az itt élők fölé, és jó darabig nem is lehet eldönteni, hogy az illegális bolsevikok vagy a trónörökös megölése miatt háborúra készülő osztrákok mozgatják-e a háttérből a szálakat. Fandorin  bujkálni kényszerül, az egy napra eső merényletkísérletek száma ugyanis már meghaladta az egészséges mértékét, az illegalitásban pedig a Masza helyébe lépő behemót, Gaszim segíti. És milyen jól teszi.

A fekete város legviccesebb és legdinamikusabb jeleneteit kettejük párosa hozza: a kifinomult, szabadidejében naplót író Fandorin, és a gyilkos erejű, örökké diót ropogtató, az oroszt törve beszélő Gaszim hamar egymásra hangolódnak, és együtt erednek a merénylő, majd Klara elrablóinak nyomába. Akunyin rengeteg mellékszálat sző a történetbe, ezek azonban mégse feszítik szét a narratíva kereteit, mely így nem esik darabjaira, hanem a maga megbízhatóságában görög tovább. Ez még akkor is igaz, ha Fandorin meditatív célzattal készült naplójegyzetei alaposan próbára teszik az olvasó türelmét, Akunyin azonban később még ezek keletkezését is meg tudja indokolni.

A fekete város az utóbbi évek Fandorin-termésének egyik legizgalmasabb, legjobb darabja, melyben a politikai és a gazdasági érdekek úgy csattannak egymásnak, hogy az olajos fal adja a másikat. Akunyin egyik meglepetésből a másikba taszítja olvasóit: Fandorin még le sem zárja az egyik ügyet, már egy másik felgöngyölítésével bízzák meg, melynek tétje pedig nem más, mint a küszöbön álló nagy háború kirobbanásának megakadályozása. Addig azonban természetesen nem hagyhatja el Bakut, amíg minden szálat el nem varr, és amikor már azt gondoljuk, hogy a történet kellemes lecsengetésén kívül nem marad más dolgunk, Akunyin egy hatalmas csavarral akkora cliffhangert tol az arcunkba, hogy tényleg csak pislogunk.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

Milyen út vezet a nemi identitás elfogadásához? Milanovich Domi a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók