A láncon függő arany-filigrán medál áttetsző tűzzománccal díszített pávájának szárnytollai végén egy-egy tökéletesre csiszolt ékkő csillogott
– olvashatjuk a címadó ékszer leírását Ayele Waldman első magyarra fordított regényében, A budapesti nyakékben. A szecessziós medál - melyet egy szürrealisztikus festmény színpompás, emberszemű pávája ihletett, - lesz a vezérmotívuma ennek a hihetetlenül gazdag történetszövésű bestsellernek, mely a múlt század fordulójától szinte egészen napjainkig sodorja magával az olvasót a szerelmek, halálok és lelkiismeretek útvesztőjében. S amint a nyakék utal egy képre, úgy a műben felbukkanó minden egyes figura és motívum is gazdag összefüggéshálót is teremt történelem és mentalitástörténet tér-idő szövedékében, míg kibontja magát.
Ayelet Waldman: A budapesti nyakék
Fordította: Varga Krisztina, Európa, 2018, 563 oldal, 4290 HUF
Két magyar szüfrazsett magántragédiájának, két harcos alkatú, rendkívül intelligens nő drámai barátságának emléktárgya kerül jog- és vagyonfosztás révén a magyar Aranyvonatra, hogy aztán az amerikai hadsereg egyik tisztje lopja el Auschwitzot túlélő, de szerelmüket vállalni nem tudó kedvese emlékére, majd halálos ágyán frissen elvált unokájára bízza (a majdani gyászmunkát katalizálandó) a jogos tulajdonosnak való visszaszolgáltatást. Így kerül kapcsolatba az amerikai holokauszt-kutató Natalie, és az izraeli műkincskereskedő Amitai, hogy kinyomozzák egy (tehetsége kivirágzásakor elgázosított fiatal festő ihlette) ötvösremeklés eredettörténetét, és közben megalkossák és megéljék saját identitásuk és kölcsönös szerelmük felszabadító drámáját is.
Budapestre vezetnek az Aranyvonatról elrabolt nyakék nyomai
Egy pávát formázó, élénklila és zöld tűzzománccal díszített, ékköves medál. Képzeljük hozzá a nőt is, aki egykor az ékszert viselhette, akinek lüktető nyakán, annak íves gödrében pihenve a medál lassan átmelegedett. Vajon a férjétől, az apjától vagy a szeretőjétől kapta ajándékba? Jack Wiseman, az...
Az energiaközpont, amely e bonyolult történet-szövedéket élteti a magyarországi holokauszt eseménye, pontosabban az előkészítésének, levezénylésének, sőt a jóvátételére tett (lélektanilag eleve lehetetlen) kísérleteknek felelőseire és felelősségeire való kíméletlen rákérdezés. A „boldog békeidők” látens antiszemitizmusa, s ebből fakadóan a zsidó nagypolgárság jelentős rétegének katolizálásig, névváltoztatásig, gyermekei szabadságvágyának kegyetlen elfojtásáig fajuló megfeleléskényszere miképpen ágyaz meg a vészkorszak jog- és tulajdonfosztása közepette tanúsított kétségbeesett naivitásnak? Miképpen lehetséges, hogy az Aranyvonat kísérői mindenféle gátlás nélkül a „magyar nép tulajdonaként” nevezik meg azt a vagyont, amelyet az általuk állampolgárságuktól és emberi mivoltuktól pedáns adminisztrációval megfosztott deportáltaktól raboltak el? Miért tekintik a túlélők evidensnek, hogy hajdani kápójuk a salzburgi menekülttáborban is terrorizálja és kifosztja őket? Miért vetik meg és használják ki gátlástalanul a harcos cionisták a KZ-túlélőket? Miért magától értetődő egy hajdani deportáltnak, hogy számára többé nem lehetséges a szerelem? Miképpen törődik bele egy lelkiismeretes amerikai tiszt abba, hogy az őrzésére bízott Aranyvonatot saját felettesei rendszeresen fosztogatják? Miképpen tartja természetesnek egy műkincskereskedő, hogy a deportáltak műkincsei csak illegális úton kezelhetők?
S viszont: egy súlyos háborús sérüléseket hordozó, hajdani izraeli katonatiszt miképpen bontakozik ki a cinikus üzletember álcájából s válik a Jad Vasem emléklapjait bővíteni, művészettörténeti igazságszolgáltatást végrehajtani és konvenciókat meghaladóan szerelmesnek lenni képes emberré? S miképpen válik e nevelődés-történet kölcsönösségében a friss gyászától és válásától egyaránt mélyen megsebzett, bizonytalan és kapkodó fiatal nő érett, invenciózus, ihlető és sugárzó személyiséggé?
Szabadság és felelősség érdekfeszítő történetei invitálnak Waldman élvezetes és izgalmas bestsellerének olvasótáborába. Emberi és nemzeti önismeretünket tehetjük ki záporozó és érettségre hívó kérdéseinek, elsöprő erejű hatásának.
Szerző: Szarka Judit
