Az Árpád-kor és a török kor után a felvilágosodás korába vezet Lőrinc László 25 szelfi-sorozatának új kötete, amelyet ezúttal is Rátkai Kornél illusztrált. Az új kötetben a török kiűzése utáni 130 év szereplői lépnek az olvasó elé: akad közöttük átutazó művész és betelepülő jobbágy, a népre rátelepülő és a népet felemelő uralkodó, híres feltaláló és gyári munkás, forradalmár és áruló (aki néha egy és ugyanaz a személy).

Lőrinc László
25 szelfi a felvilágosodás korából
Ill.: Rátkai Kornél, Kolibri, 2021, 160 oldal
-

Kiderül például, miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája, milyen praktikákkal védekeztek elődeink a pestis ellen, miért kell Beethoven egyik művét szemüvegben előadni, milyen lelkiállapotban írta Kölcsey a Himnuszt, kik ültek a szabadkőművesek titkos páholyaiban, elmesélhető-e vajon II. Rákóczi Ferenc és II. József élete képregényben (spoiler: igen).

A fejezetek végén található Hogy volt, hogy nem volt... című bejegyzésben fény derül a kommentek igazságtartalmára és a kommentelők személyére, az izgalmas történelmi kor eseményeinek fontos összefüggéseire is. Ezúttal a pestishez kapcsolódó kommentárt mutatjuk meg, a képeken pedig Rákóczi Ferenc és Sieniawska grófnő fiktív csetelését olvashatjátok.

-

-

-

Hogy volt, hogy nem volt...

A Rákóczi-szabadságharc végén, 1709-től 1712-ig pestis dúlt az országban. Míg a harcokban kb. 80 ezer ember esett el, addig a betegségbe ötször annyian, 410 ezren haltak bele, ami a lakosság nagyjából 10%-a volt. (Összehasonlításul: a 2. világháborúban a hazai lakosság 6,5%-a vesztette életét, a koncentrációs táborokban megölt magyar zsidóságot is beleszámolva.)

Magyarországra a betegség török területek felől érkezett, és elsősorban patkányok bolhái terjesztették a kórokozó baktériumokat. A megbetegedés lázzal, orrvérzéssel, imbolygó járással, fejfájással, a végtagok fájdalmával kezdődött, amit nem ritkán félrebeszélés és önkívületi állapot kísért. A betegeket meg lehetett ismerni a testüket ellepő kékesfekete, nagy foltokról: ezek megduzzadt, bevérzett nyirokcsomók voltak főleg hónaljban, combtőnél, nyakon, de a test más pontjain is. Az 1710-re berobbanó járvány miatt a kuruc katonák nem mertek a falvakban megszállni, ezért télen is inkább a szabad ég alatt táboroztak. Ha elhagyott falvat találtak, a házakat elbontották, a törmeléket pedig elégették, így akadályozva meg a fertőzés továbbterjedését.

Az eseményekről szóló kommentek (a Tisza-szigetre menekülő egriek és generálisok, a bujkáló Bercsényi, Rákóczi szolgálóinak halála, szétszéledő katonaság, a hatóságok és az orvosok gyógymódjai) a korabeli valóságot tükrözik. A küszöbön meghaló szolgáló története azonban későbbi. Rákóczi Ferenc törökországi emigrációjában, 1729-ben történt, ahol a bujdosó fejedelem maga is elkapta az újra támadó betegséget, de túlélte. Híres íródeákját, Mikes Kelement viszont 32 évvel később a pestis egy újabb hulláma ragadta el.

A betegség Magyarországra is többször visszatért, nyomai ma is mindenhol láthatók az országban: egy-egy járvány elmúltával a városok hálából szentháromságszobrokat emeltek, tetejükön az Atya, Fiú, Szentlélek ábrázolással, alattuk különböző szentekkel, akiknek fontos szerepet tulajdonítottak a járvány legyőzésében. Csak Pesten, Budán és Óbudán fél tucat ilyen barokk Szentháromság-szobrot állítottak a 18. században, de az ún. Mária-oszlopok is a pestisjárványokra emlékeztetnek. A budai Mátyás-templom elé került szoboregyüttes felállítását az 1691-es pestis után határozták el, de mire elkészült (1706), már jött is az újabb hullám, amitől az emlékmű nem védte meg a budaiakat. Ezért 1713-ban nagyobbat állítottak, ez látható ma is a Várnegyedben, a Szentháromság téren.

A kommentelő lengyel Elżbieta Helena Sieniawska grófnő Rákóczi szerelme volt, egyben összekötője szövetségeseivel, a francia királlyal és az orosz cárral. A szabadságharc idején Rákóczi végig levelezést folytatott a hölggyel, akit „korona nélküli királynőnek” is neveztek a kortársak. Befolyását tehetségének és a legmagasabb lengyel katonai tisztséget betöltő férjének köszönhette. Rákóczi akkor ismerkedett meg a házaspárral, amikor 1701-ben bécsújhelyi börtönéből Lengyelországba menekült, és ők befogadták. Rákóczi is házas volt, de kapcsolatát megszakította a Bécsben maradt feleségével.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében ezúttal a történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek, képregények kerültek a középpontba.

...
Gyerekirodalom

Az állatok szerelmi életétől a történelmi szelfikig – Lehet-e másképp tanulni?

...
Beleolvasó

Mindig az a legérdekesebb, ami a történelemkönyvekből ki szokott maradni

30 újabb meglepő történet a magyar történelem vérzivataros századaiból. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Hírek
...
Szórakozás

Itt az új előzetes Joel Coen Macbeth-feldolgozásához!

...
Hírek

Magyar gimnazista nyerte az oxfordi esszéversenyt

...
Hírek

Michael Caine mégsem lesz főállású író

...
Hírek

Női krimiszerző nyerte a milliós díjat, majd kiderült róla, hogy három férfi

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.