Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Kolibri]

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Kolibri]

A kötelező olvasmányok kiválasztása a mindenkori irodalomtanítás egyik legvitatottabb területe, ezt az új NAT összeállítása ismételten bebizonyította. Kik kerülnek fel az olvasmánylistára és kik a kimaradók? Melyik klasszikusunkat olvassuk évtizedek óta, és ki az a kortárs szerzőnk, aki egy vagy több művével bekerült az iskolai kánonba? Idén ősszel kiemelten foglalkozunk a kötelező olvasmányokkal, és természetesen kíváncsiak voltunk a gyerekkönyvkiadók véleményére is - éppen ezért arra kértük őket, válasszanak ki három olyan könyvet a portfoliójukból, amelyeket szívesen ajánlanának a magyartanárok figyelmébe. Most Balázs Eszter Anna, a Kolibri Gyerekkönyvkiadó főszerkesztője mutat fel pár alternatívát.

Könyves Magazin | 2020. október 06. |

Először is nagy köszönet a Könyves Magazinnak, hogy foglalkozik a kérdéssel, hiszen minél többet beszélünk róla, annál több esélye van a pedagógusoknak, hogy végiggondolják, mivel tudnának igazán élvezetes irodalmi élményt nyújtani a mai gyerekeknek. A kötelező olvasmányok fölött ugyanis elszállt az idő, viszont szerencsére sok iskolában szabadabban kezelik a kérdést, mint korábban. Hiszen minden osztály és minden gyerek érdeklődése más. Ha szeretnénk, hogy hasson rájuk egy könyv, akkor az ő igényeikhez alkalmazkodva érdemes javaslatot tenni, vagy épp hagyni, hogy több könyv közül válasszanak. Sok szakértő hisz abban, hogy az irodalmat „visszafelé” volna jó olvasni, a kortársaktól a klasszikus szövegek felé haladva. A gyerekeknek épp elég feladat a gyakran elvont tartalmat lírai hangon előadó, vagy az általuk jól ismert világtól távoleső közegben játszódó történetek megértése akkor is, ha kortársak nyelvén szól. Ha már kellő magabiztossággal közlekednek az irodalom világában, sokkal nagyobb örömforrás lesz számukra felfedezni a mai szövegek gyökereit, irodalomtörténeti utalásait. A kortársak által élővé válnak a századokkal korábban született szövegek is.

Bosnyák Viktória
Tündérboszorkány
Kolibri, 2020, 152 oldal
-

De van, amikor még ennél is közvetlenebb az átjárás: ha egy mai regényben közvetlenül jelenik meg egy kötelező olvasmány, mint Bosnyák Viktória Tündérboszorkányában A Pál utcai fiúk. Nem véletlen, hogy már sok iskolában olvassák tanóra keretében ezt a népszerű regényt (és van, ahol a trilógiát). A gyerekek hamar ráhangolódnak közvetlen humorára, az iskolai közeg ismerős a számukra, a karakterek élők és cserfesek. Az izgalmas cselekményen az iskolában zajló rejtélyes és varázslatos eseményeken túl számos fogást találhat a szövegen a pedagógus is. Az olvasás „varázserejéről” beszélgetni felső tagozaton már eleve jó kiindulási pont; Laci régies, modoros beszéde remek humorforrás, de egyben stíluselemzésre is lehetőséget ad; a szokatlan szóhasználat a szókincsbővítést, az elbeszélői nyelvi játék pedig a szólások, közmondások és izgalmasabb etimológiai kérdések érintését teszi lehetővé. (A könyv anyagának feldolgozását segítendő készítettünk egy 3-4. és 5-6. osztályosoknak szóló munkafüzetet is.) A varázslat és a valóság átjárhatósága hiszen tündérek és boszorkányok bújnak meg az iskola épületében! műfaji ismeretekre világíthat rá, de a Tündérboszorkány folytatásában (Apolló Akadémia) például képzőművészeti alkotások is felbukkannak, ezzel a felső tagozat vége felé teret engedve a művészeti ágak egymásra hatásának tematizálására is. De mind közül talán a legizgalmasabb, ami a könyvekről való beszélgetésre nyitja meg a kaput: miért kedveli mindenki jobban A Pál utcai fiúkat, miután Laci hepiendesre „olvasta”? Milyen értékeket képvisel ez a verzió, és milyet a Molnár Ferenc-féle lezárás? Ki mit szeret egy könyvben? Ki mit vár tőle? Mi okozhat katarzist?

Lőrinc László
25 szelfi a török korból
Ill.: Rátkai Kornél, Kolibri, 2020, 160 oldal
-

A különböző művészeti ágak, stiláris határsértések vizsgálatához érdekes lehet Lőrinc László 25 szelfi a török korból című, frissen megjelent könyve, amely a közösségi média eszközeit használva (szelfik, posztok, kommentek, emojik) hozza közelebb a mai gyerekekhez a történelmet. A harcias időszakról beszélve a könyv legfőbb fegyvere a humor. De ajánlhatnám Jeney Zoltán Rév Fülöp-sorozatát is, amely nyelvi bravúrokkal, földrajzi ínyencségekkel tűzdelve (hiszen a Balaton környéke ihleti a könyv helyszíneit és neveit) a lovagregények izgalmas átirataként is olvasható jövőre pedig a várva várt 4. kötet is megérkezik. De ha egy könyvet kell kiemelni az alsóbb osztályok számára, akkor a nagysikerű Zabaszaurusz sorozat frissen megjelent kötetére hívnám fel a figyelmet. M. Kácsor Zoltán vegetáriánus és aranytorkú, szemtelen és vakmerő dinoszauruszai már négykötetnyi izgalmas kalandon keresztül nevettetik meg a gyerekeket és a felnőtteket. Maga a szerző is rendszeresen tart rendhagyó irodalomórát, de a szöveg lehetővé teszi a kreatív írás gyakorlását, a mondat- és regényszerkezetek vizsgálatát, a jelenetalkotás és a dramatizált előadás gyakorlását, a nyelvi és szituációs humorral való játékot. Ráadásul remek lehetőség a földtörténeti ismeretek színesítésére is. De talán az adu ász a pedagógus kezében az, hogy ezt a regényt a néha nehezebben ösztönözhető fiúk is imádni fogják!

Roald Dahl
Matilda
Ill.: Quentin Blake, ford.: Totth Benedek, Kolibri, 2016, 296 oldal
-

A végére pedig hadd ajánljak egy külföldi klasszikust az 5.-7. osztályosok számára, Roald Dahl Matildáját (Totth Benedek fordításában). Bár a világirodalom legismertebb gyerekkönyvírója Magyarországon messze nem olyan népszerű, ezért talán csak a szerző számunkra kissé szokatlan abszurd humora okolható. Pedig számtalan szempontból érdemes foglalkozni a könyvvel az irodalomóra keretein belül: a kihagyásos szerkezet mesélő ereje, a karakterépítés (micsoda fantasztikus túlzások!), egy-egy szó átalakulásának információs értéke, az akarat ereje, a kívülállóság nehézsége és szépsége, az elfogadás, a bajtársiasság, az emancipáció kérdésköre mind-mind izgalmas beszélgetések kiindulópontja lehet. Matilda után pedig egyenesen mennék tovább a 7.-8. évfolyamosokkal egy másik kiváló, Astrid Lindgren-díjas szerző alkotásával, a Minden dolgok könyvével (Wekerle Szabolcs fordításában). A fiú főszereplő kíváncsi és okos tekintetén keresztül láthatják benne a vallási bigottsággal és a családon belüli fesztültségekkel terhelt helyzeteket, és bizonyosodhatnak meg az elfogadás és az erőszakot legyőző szeretet erejéről egy szinte költői én-elbeszélésben.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Elővettük minden idők legnép-szerűbb kötelező olvasmá-nyát

Ha van Magyarországon nagybetűs kötelező olvasmány, akkor az az Egri csillagok. Tizenöt éve a Nagy Könyvet is megnyerte. A regénynek és a belőle készült filmnek kétségtelenül elég masszív olvasói-nézői bázisa van. Újraolvastuk.

...
Gyerekirodalom

A Légy jó mindhaláligot a tanároknak kellene kötelezően elolvasniuk

Légy jó mindhalálig nem ifjúsági regény, Nyilas Misi története a felnőtteknek szól. Miért? Mert erős kritikája az iskolarendszernek, a tanároknak, a tanítási módszereknek és általában a felnőttek világának.

...
Nagy

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

Elindult a tanév, visszatérnek a kötelező olvasmányok. A tudás átadása vagy az olvasás megszerettetése a cél? Az biztos, hogy az olvasóvá válás, az irodalomhoz való viszonyunk az érettségiig eldől. Mi a viszonyunk a kötelezőkhöz? 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

Szerzőink

...
Valuska László

Hogyan kokainozik a magyar?

...
Bányász Attila

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

...
Ruff Orsolya

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.

Hírek
...
Hírek

Dragomán egypercesben írta meg az SZFE körüli helyzetet

...
Hírek

Újra streamel a Radnóti Színház!

...
Hírek

Minisorozatot készít az HBO Nesbo A fiújából

...
Hírek

Nem jelenhetett meg a Péterfy-Novák Évával készült interjú a 168 órában

...
Hírek

Jövőre két Philip Roth-életrajz jön Amerikában

...
Hírek

A cyberpunktól a Dűnéig - Hétfőtől ismét Világok Találkozása