Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Naphegy Kiadó]
Könyves Magazin

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Naphegy Kiadó]

A kötelező olvasmányok kiválasztása a mindenkori irodalomtanítás egyik legvitatottabb területe, ezt az új NAT összeállítása ismételten bebizonyította. Kik kerülnek fel az olvasmánylistára és kik a kimaradók? Melyik klasszikusunkat olvassuk évtizedek óta, és ki az a kortárs szerzőnk, aki egy vagy több művével bekerült az iskolai kánonba? Idén ősszel kiemelten foglalkozunk a kötelező olvasmányokkal, és természetesen kíváncsiak voltunk a gyerekkönyvkiadók véleményére is - éppen ezért arra kértük őket, válasszanak ki három olyan könyvet a portfoliójukból, amelyeket szívesen ajánlanának a magyartanárok figyelmébe. Ezúttal Tóth Emese, a Naphegy Kiadó ügyvezetője és szerkesztője mutat alternatívákat.

Lackfi János
Kincskereső kisködmön - Móra Ferenc regénye újragombolva
Ill.: Rátkai Kornél, Naphegy, 2019, 96 oldal

Örök és megosztó kérdés, hogy szabad-e klasszikus szövegeket átírni, újrafogalmazni. A választ csak az adhatja meg, hogy az eredmény, az adaptáció milyen esztétikai minőséget képvisel, és mennyire használható az irodalomórákon. Lackfi János pontosan tudja, mi az, amit egy mai gyerek nem ért meg a klasszikus Móra Ferenc-regényből: körtemuzsika, torokgyík, sarkantyú stb. Az ő átdolgozásában a könyv eredeti nyelvezete gyerekbarát lett, mai gyereknyelvre újragombolt. Olvasmányossá, maivá vált a regény, és miközben az üzenete változatlan maradt – hogyan lehet kitartani az embertelen szegénységben, fedi-e olyan ködmön a testünket, amely jelzi a jót, a rosszat –, nagyon finom és léleksimogató humor jellemzi minden egyes fejezetét. Nagyobb és kisebb iskolásoknak is remek olvasmány.

Katharina Neuschaefer
A világ legszebb mondái
Ill.: Bölecz Lilla, ford.: Nádori Lídia, Naphegy, 2018, 205 oldal

Ebben a hiánypótló gyűjteményben északi, germán, kelta, görög-római, egyiptomi és sumer regék, mondák, mítoszok olvashatók. Az általános iskolai tananyag részét képezi néhány mitológiai történet, de az már nagyon is tanárfüggő, hogy a gyerekek meglátják-e ezekben mindazt, ami az ő életükben is jelen van: a Harry Pottertől A Gyűrűk Urán át a Trónok harcáig számos ismert hőst a mitológia kölcsönöz. Hogy ősi népek regéi, monda- és hitvilága egy gyerek számára is befogadható élmény legyen, ahhoz az ősrégi meséket olyan izgalmasan, letisztult nyelvezettel és jól érthetően kell elmesélni, ahogy azt a német szerző teszi. A könyvet minden felsősnek olvasnia kellene.

Bán Mór
A Csillagösvény lovasai
Naphegy, 2020, 240 oldal

A magyarság elveszett őseposzának újraalkotására tesz egyedülálló kísérletet Bán Mór az Ezer rege könyve című sorozatában. A sorozat első kötete, A Csillagösvény lovasai a szkíta ősidőkbe vezet vissza. Őstörténetünk hajdani regéi, mondái csak töredékekben élték túl a történelmünket. A sorozat e töredékek – feljegyzések, krónikarészletek, mesemotívumok – segítségével újrameséli az ősök örökségét. Felidézi az elfeledett és jól ismert történeteket, melyek egy részét nagy íróink már átdolgozták. Ezekkel találkozhattak már a felsős gyerekek, de a kötetben azok a regék a legérdekesebbek, amelyekről eddig még senki sem olvashatott. A magyar- és a történelemórákon kihagyhatatlan, újszerű segédanyagot jelenthet a könyvsorozat, mely 12 éves kortól ajánlott, általános és középiskolásoknak egyaránt.