Kalas Györgyi gasztrotörténeti kalandozásra hívja a gyerekeket

Kalas Györgyi gasztrotörténeti kalandozásra hívja a gyerekeket

Az ételeink nagy része egyidős velünk, emberekkel, fontos része a kultúránknak, és rengeteg érdekes történet kapcsolódik hozzájuk - állítja új, gyerekeknek szóló könyve előszavában Kalas Györgyi. A Sandwich grófja és a nápolyi pizza című kötet olyan nagy közönségkedvencek történetének jár utána, mint a paprikás krumpli, a rántott hús vagy a pattogatott kukorica, közben pedig nemcsak gasztronómiáról, de történelemről és földrajzról is mesél. Kalas Györgyit kísérletezésről, a válogatás szempontjairól és saját kedvenceiről is faggattuk.

Ruff Orsolya | 2021. június 24. |

"Az ember mindig szeretett kísérletezni, új ízeket és ételeket felfedezni" - írod a könyv bevezetőjében, amelyben alapvetően mégis a jól bevált kedvencek történetéről olvashatunk...

Éppen azt szerettem volna megmutatni a könyvemben, hogy azok az ételek, amelyek ma a mindennapjaink részét képezik, és természetes dologként kezeljük őket, milyen régóta velünk vannak valamilyen formában, és milyen sok-sok év kellett hozzá, hogy kialakuljanak. Miközben a legtöbb gyerek havi rendszerességgel eszik hot dogot vagy pizzát, bele sem gondol, hogy például pizzát már az ókori Rómában is sütöttek. A főzés, ugyanúgy, mint a nyelv, az emberi létünk egyik nagyon fontos alapját képezi, és óriási hatással volt az emberi agy fejlődésére. Hirtelen sokkal kevesebb időt kellett az ősembernek rágással töltenie, sokkal több étel vált ehetővé és mindezt sokkal kevesebb ideig kellett emészteni, ami segítette a kiegyenesedést. Az ember, nyilván szükségből is, mindig kísérletezett új ételekkel és új alapanyagokkal, közben rájött, hogyan nemesítse a növényeket.

Az első tűzrakástól az első hamburgerig vagy gulyáslevesig azonban eltelt több százezer év, és ez végig kísérletezéssel telt.

Valaki egyszer rájött, hogy kenyeret sütni jobb, mint a gabonaszemeket egyenként elrágni, és finomabb is. De mire a gabonából kenyér lett, az egy hosszú-hosszú kísérlet volt.

Kalas Györgyi
Sandwich grófja és a nápolyi pizza - Kedvenc ételeink története
Ill: Horváth Ildi, Pagony, 2021, 88 oldal
-

Mi volt a fő szempont az ételek kiválasztásánál?

Ez alapvetően egy gyerekkönyv, bár szerencsére nagyon sok pozitív visszajelzést kapok felnőttektől, sokan írják nekem, hogy új dolgokat tanultak belőle és rácsodálkoztak dolgokra. A fő szempont azonban az volt, hogy

bemutassam a gyerekeknek az általuk legtöbbet fogyasztott ételek történetét.

Nem akartam képmutató lenni, az én gyerekeim is elélnének pizzán, paradicsomos spagettin, rántott húson meg palacsintán, és úgy voltam vele, hogy akkor már mutassuk meg nekik, hogy ezeknek az ételeknek is izgalmas története van. Hogy milyen hosszú története van egy ételnek, amíg a tányérra kerül, és akár a reggeli kakaó is rettentő hosszú utat jár be, amíg a bögrébe érkezik. De a rántott hús sem csak úgy terem, ahhoz kell a hús, a liszt, a zsemlemorzsa, a tojás, az olaj és a só. A pizzához kell a liszt, amit meg kell őrölni, a paradicsom, amit fel kellett fedezni, és a sajt, amit el kellett készíteni. Igyekeztem messzire elkerülni a tanító hangnemet, és remélem, sikerült is, de azért a végső cél mégis az volt, hogy kicsit jobban gondolkodjunk el a velünk élő ételek történetén, az alapanyagok fontosságán és értékén. Ha ezeket az ételeket alapanyagaikra bontjuk, akkor kiderül, hogy mindent el lehet készíteni jól és mindennek több ezer éves története van

-

Műfajilag a kötet gasztrotörténetként definiálható, nyilván sokat kutattál hozzá, de mivel gyerekek alkotják a célcsoportot, ezért minden ilyen esetben nagyon fontos az információk adagolása. Kutatás közben mik voltak a fő forrásaid, volt-e bármilyen előképed, és akadt-e olyan olvasó, akin tesztelni tudtad a történeteket?

A barátaimat körbekérdeztem, hogy az ő családjukban mik a népszerű ételek, és ők mit tennének a könyvbe. És persze jó kiinduló pontot szolgáltattak a saját gyerekeim is. A szusi például azért szerepel a könyvben, mert az egyik lányom nagy rajongója. Számomra is csak a könyv írásakor derült ki, hogy milyen érdekes ennek az ételnek a története, és eredetileg nem is japán, hanem kínai. Fontos volt, amit mondasz, hogy ne legyen túl sok az infó, ezért sokszor visszafogtam magam. De azért igyekeztem úgy megírni a könyvet, hogy a felsős, kamasz korosztálynak is érdekes legyen, hiszen úgy vettem észre, hogy ebben a korban kezdenek különösen érdeklődni a gasztronómia és a főzés iránt - már csak a közösségi média miatt is, ahol nagyon sok a kajás tartalom. Nagyon örülök, hogy az én szövegemet remekül kiegészítik Horváth Ildi csodás, részletgazdag rajzai, ami által a könyv az óvodás korosztálynak is befogadhatóvá válik.

Van olyan bejegyzés a könyvben, ami különösen közel áll hozzád? Vagy azért, mert a saját kedvenced, vagy azért, mert nagyon érdekes a története?

A pizza fejezet közel áll hozzám, egyrészt mert nagyon szeretem a jó pizzát, másrészt ez volt az első fejezet, ezt írtam meg először, és ennek kapcsán jutott eszembe, hogy

mennyi információ átadható egyetlen ételen keresztül

- egy csomó történelem és földrajz. És a tea fejezet is közel áll hozzám, ami egy kakukktojás a könyvben, mert nem étel, hanem ital, de annyira szeretem a teát, és annyira érdekes a története, hogy nem akartam kihagyni. És sok apró részletet szeretek, például a hot dog kapcsán felmerül a kecsap, ami szintén a gyerekek kedvence és nagyon érdekes a története. És az is fontos volt nekem és a Pagony kiadónak is, hogy a magyar ételek külön fejezetet kapjanak - így megjelenik a paprikás krumpli és a túrós csusza is.

-

Mit gondolsz, a gyerekek mennyire kísérletezőek, mennyire lehet rávenni őket arra, hogy új ízeket próbáljanak ki?

A kisgyerekek nem túlzottan kísérletezők, ennek állítólag genetikai oka van. Az ősközösségben az a kisgyerek maradt életben, aki nem ment túl messze az anyjától és nem evett meg mindenféle ismeretlen bogyókat, csak azt a pár dolgot, amit biztonsággal ismert. Ezt nem árt tudni, ha szülőként bosszankodunk, hogy már megint milyen finomat főztünk, és a gyerek meg sem akarja kóstolni. Ami velem is nagyon sokszor előfordult, pedig én éttermekről írok, ahová gyakran viszem a gyerekeket is. Ettől függetlenül szerintem érdemes minél korábban elkezdeni a főzést a gyerekkel a konyhában, hiszen ezek a tapasztalatok nem vesznek el. Kamaszként, amikor elkezd önállósodni, sokkal szívesebben forgolódik majd a konyhában, és annak a gyereknek, aki szívesen főz, felnőttként sem az lesz az első gondolata, hogy készételt vásároljon, vagy gyorsétterembe menjen, hiszen tudja, látta, hogy nem nagy ördöngösség megfőzni valamit a konyhában.

Ezért tartanám nagyon fontosnak, hogy a gyerekek minél hamarabb részesüljenek gasztronómiai oktatásban az iskolában is.

Ha korán megismerik az alapanyagokat, akkor szívesebben meg is kóstolják azokat. Kicsit azért is született ez a könyv, mert a saját gyerekeim révén is azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem jelenik meg a gasztronómia és a főzés az iskolában, vagy csak alapszinten, hogy a saláta meg a répa jó, a hamburger meg rossz. Miközben ez a téma sokkal bonyolultabb és a magyar társadalom példáján is látjuk, hogy egyre egészségtelenebbül étkezünk. Nagyon boldog vagyok, hogy több iskolából és tanártól kaptam már visszajelzést, hogy tetszik nekik a könyvem és fel fogják dolgozni órán.

Ez a könyv az abszolút kedvenceket veszi sorra - várható esetleg valamilyen folytatás? Milyen könyvben gondolkozol legközelebb?

A könyv írásakor nem volt a fejemben, hogy legyen folytatás, de olyan sokan kérdezik, hogy már elkezdtem rajta gondolkodni. A kislányom mutatott rá például arra, hogy nagyon kevés sütemény szerepel a könyvben, ő főleg a macaront hiányolta. Bár a palacsinta, a csoki és a fagyi benne van. Ennek is szubjektív oka van nyilván, hiszen a mi családunk nem túlzottan édesszájú, így lehet hogy ebben az irányban gondolkodom majd. Egyelőre persze azt szeretném, hogy a Sandwich grófja minél több emberhez eljusson.

Hírlevél feliratkozás

Nyitókép: Facebook/Kalas Györgyi

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Kalas Györgyi a gyerekek kedvenc ételeiről mesél

A csoki, a chips és a ketchup történetét is megismerhetik a gyerekek Kalas Györgyi új könyvéből, amelyből kiderül az is, hogyan sütik a nápolyi pizzát, és mi köze a sült krumplinak a belga halászokhoz. Mutatunk belőle egy részletet!

...
Gyerekirodalom

Ezt a fantasyt add a gyereknek, ha szerinted még korai a Trónok harca

Amikor már szinte csak a Trónok harcáról tudott a fiával beszélni, a könyvillusztrátor Schmal Róza inkább elővette a kamaszkori rajzait és jegyzeteit, és írt egy fantasyt.

...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...