Március végén jelent meg Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus új könyve (The Anxious Generation, vagyis A szorongó generáció), melynek kapcsán ismét fellángolt a tudományos vita azzal kapcsolatban, hogy az okostelefonok használata hogyan hat a gyerekekre és kamaszokra. Haidt azt állítja, hogy az okostelefonok uralma „teljesen áthuzalozza a gyermekkort”, ami az olyan mentális zavarok járványszerű terjedéséhez vezet, mint a depresszió, szorongásos zavarok, önsértés.
„Az okostelefonokat »élményblokkolóknak« hívom, mert ha egyszer telefont adsz egy gyerek kezébe, onnantól kezdve minden pillanatát le fogja foglalni, amit nem valami mással tölt. Ez alapvetően a való világban megélt gyermekkor elvesztése” – nyilatkozta Haidt. Ő négy megoldást javasol ez ellen: középiskola előtt ne kapjanak okostelefont a gyerekek, 16 év alatt ne használhassák a közösségi médiát, ne engedélyezzék a telefonok bevitelét az iskolákban, a hangsúly pedig kerüljön a valós játékra és függetlenségre.
Érvek és ellenérvek
Csakhogy a különböző kutatások ellenére is nehéz megmondani, hogy ezek az új technológiák hogyan hatnak a gyerekek és kamaszok mentális egészségére.
Haidt könyve egyaránt kapott hideget és meleget tudományos körökben.
Candice Odgers fejlődéspszichológus a Nature szaklapban közölt róla kritikát: úgy véli, a kötet csak a hisztériát növeli a közösségi médián és képernyők előtt töltött időt illetően, de ez nem használ abban, hogy kezelni tudják a tinédzserkori depresszió és szorongás valódi okait. „Egy válságban lévő generációval állunk szemben, amelynek kétségbeesetten szüksége van a tudomány és a bizonyítékokon alapuló megoldások legjavára” – írta Odgers, aki szerint Haidt állításait nem támasztják alá kutatások, a fiatalok pedig ennél többet érdemelnek.
A közösségi médiában és a képernyő előtt töltött idő potenciális hatásai már egy évtizede foglalkoztatják a kutatókat és a politikusokat is. Januárban az Egyesült Államok szenátusa több techvállalat vezetőit hallgatta meg és kérte számon a gyermekbiztonsági intézkedésekről. Kaliforniában januárban hoztak olyan törvényt, amely a fiatalok közösségimédia-függésének megelőzését célozza, Floridában pedig jövő januártól 14 év alatt tilos lesz közösségimédia-platformokra regisztrálni.
A fiatalok rossz mentális egészségét vizsgáló kutatások miatt tavaly Vivek Murthy amerikai tisztifőorvos ajánlást adott ki, amelyben a közösségi média a gyermekek és serdülők jóllétére gyakorolt lehetséges ártalmaira figyelmeztet. A jelentés szerint
a 13 és 17 év közötti fiatalok 95 százaléka használja a közösségi médiát, több mint egyharmaduk „szinte folyamatosan”.
Vannak azonban tudósok, akik a jelenleg elérhető adatok alapján továbbra sincsenek meggyőződve a közösségi média és a rossz mentális egészség közötti ok-okozati összefüggésről.
Pánik vagy sem?
Christopher Ferguson, a Stetson Egyetem pszichológiaprofesszora szerint az aggodalom egy visszatérő erkölcsi pánik része, amely főként az idősebb felnőttektől ered. Rámutatott arra a ciklikus mintára, hogy
az életünket felforgató új technológiákat egy ideig minden esetben körülveszi a potenciális ártalmaik miatti felháborodás
– a televíziótól a videojátékokon át az MI-ig. Az okostelefonok körüli aggodalom lassabban, csak a 2010-es évek végére öltött látványosabb méreteket. Ferguson szerint a mostani okostelefonon és közösségi médiában felnövő kamaszok idősebb korukban ugyanúgy kikelnek majd valami még újabb, az ő szokásaikat felborító technológia ellen, és állítja, hogy az ilyen társadalmi hisztik mindig elmúlnak.
Ezzel szemben Jean Twenge generációkutató és pszichológus úgy véli, a tudósok között „meglehetősen erős” konszenzus van arról, hogy az okostelefonok és a közösségi média legalább részben összefügg a tinédzserkori depresszió, önsértés és magányosság növekedésével. Twenge azt mondja, az ezekkel a technológiákkal szembeni szkepticizmus idővel még tovább nő majd. „A kérdés kritikusainak egy fontos kérdésre kell felelniük.
Ha nem az okostelefonok és a közösségi média áll a tinédzserek depressziójának növekvő aránya mögött, akkor mi?
Mert az általuk adott válaszokat eddig még nem lehetett alátámasztani” – mutatott rá Twenge.
A telefon- és közösségimédia-használat hatásait részben azért olyan nehéz tanulmányozni, és azért ellentmondásosak az eredmények, mert a kutatási alanyokat nem lehet teljesen elszigetelni e technológiák befolyása alól – hiszen ha valaki nem használja őket, a környezetükben lévők még igen. Éppen ezért lesz nehéz betartani a korábban említett tiltásokat is, illetve azért, mert ma már a szülők jelentős része is digitálisan tart kapcsolatot a gyermekével nap közben.
(Forrás: NBC News)