Agresszív irodalmi műnek gondolta, teljesen beszippantotta a János vitéz

Agresszív irodalmi műnek gondolta, teljesen beszippantotta a János vitéz

Szabó Borbála ifjúsági regényének matekzseni hőse nem bír megküzdeni a János vitéz elolvasásával, majd rejtélyes módon átlépi a valóság és a fikció határát, és váratlanul Petőfi Sándor klasszikusában találja magát.

Vinczellér Katalin | 2021. június 08. |
Korhatár nélkül.
Elindult a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum gyerekirodalmi rovata a Könyvesen. Ez a Korhatár nélkül, melynek fő profilja a kortárs gyerekirodalom, és cikkeit a HUBBY elnökségi tagjai és a HUBBY tagjai írják. És hogy miket találtok majd itt? Interjúkat a szerzőkkel és illusztrátorokkal, és persze kritikákat, recenziókat a legérdekesebb, legizgalmasabb, legszemrevalóbb könyvekről.

Mert ahhoz ugyebár, hogy az ember kijusson valahonnan, nem ártana tudni, hogy jutott be oda. Ehhez pedig fel kellene idéznie azt a pillanatot, amikor az agresszív irodalmi mű magába szippantotta.” Nem, Szabó Borbála legújabb ifjúsági regénye nem agresszív. A regény narrátorától hangzik el a címben megidézett minősítés Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéről. Tulajdonképpen nagyon egyszerűnek tűnik az alapötlet, de ami kinő belőle, az nagyon sok rétegben megközelíthető, elgondolkodtató, és a legkomolyabb irodalomelméleti szempontokból is értelmezhető.

Szabó Borbála
A János vitéz-kód
Pozsonyi Pagony, 2020, 313 oldal
-

Egy ötödikes matekzseni gyermek, aki nem bír megküzdeni a János vitéz elolvasásával rejtélyes módon átlépi a valóság és a fikció határát, azaz belekerül Petőfi Sándor művébe. Innentől (7. fejezet: Bertire tüzesen süt le) két síkon zajlik a cselekmény: 2019 Magyarországa és egy folyamatosan alakuló romantikus meseregény szálán. A két sík természetesen összekapcsolódik, hiszen miután dr. Benke Márton PhD, ifjú irodalmár felfedezi, hogy milyen változások vannak történőben a Petőfi-műben, a „való" életből eltűnt Berti útját egy ország úgy kíséri nyomon, hogy fokozódó izgalommal olvassa az egyre elbővülőbb történetet. Az alapötlet tehát nagyon szellemes, a könyv végtelenül humoros, játékos és (ön)reflexív. Most azonban mégsem ezekről az erényeiről szeretnék írni, hanem valóban azokról az elméleti aspektusokról, amiket a könyv felvet.

Az, hogy annyi olvasat létezik, ahány olvasó, gondolom senki számára nem meglepő állítás. De az már talán kevésbé kézenfekvő, hogy ez az elméleti feltevés egy ifjúsági regény dramaturgiájának mozgatórugójává válik. Hiszen itt úgy alakul a cselekmény, hogy egy potenciális olvasó belekerül a műbe, és radikális változásokat generál benne.

Megtörténhet tehát a csoda: a passzív befogadó aktív cselekvő, alkotó lesz,

még ha bizonyos szempontból akaratán kívül is kerül ebbe a helyzetbe.

A másik vonulat: a meseországi próbatételek az új változatban kimaradnak (mert Jancsi elveszi feleségül a francia királylányt), és ennek furcsa tükörképeként egy ismeretlen járvány, egy lelki fertőzés kezd el terjedni az országban: a közöny. Ahogy a fikcióból kikerül az igazi szélsőséges, fantasztikus kaland, úgy a valóságos létben is elmaradnak a lelki próbatételek, küzdelmek: az emberek elvesztik "harci kedvüket", és a karácsonyt sem veszik észre. Éjszaka viszont rémálmok gyötrik őket, amelyekből reggelre csak a hidegrázás, verejtékező ébredés marad, de konkrét képek, történetek nem. Valamilyen megmagyarázhatatlan módon le- és elfojtódik az élet, eltűnik belőle mindenféle szenvedély, ahogy János vitéz, és az immár a francia királyságban kancellárjává váló Vipmáj vitéz (Berti, az egykori kis matekzseni) hasat növeszt, elbálnásodik, beleszürkül a házaséletbe, illetve a pénzfelhalmozásba. A lehető legrosszabb felnőtt-mintákat valósítják meg, és mintha ez az unalom, szürkeség, élettelenség tükröződne vissza a 21. századi magyar valóságban. Tanulság: mesék, kalandok, testi és főleg lelki próbatételek nélkül nincs élet és vice versa. Ne féljünk a mesétől, de még kevésbé az élettől!

A fikció síkján azonban kapunk feloldást.

A könyv utolsó, egyben leghosszabb fejezetében az addig a Petőfi-művön kívül maradt három matekzseni gyermek, Berti osztálytársai (Maja, Leó és Domonkos) a megfejtett kód segítségével szintén belépnek a klasszikus műbe, és teljesítik a próbatételeket. Ezzel nemcsak a mesén belül állítják vissza a "rendet", hanem helyrebillen a kortárs valóság is: Magyarország lakói fölül elmúlik az átok, visszatérnek az érzelmek, indulatok, szenvedélyek. De az persze kérdés marad, hogy ez a kaland hosszú távon mennyire befolyásolja az emberi kapcsolatokat, hoz-e esélyt egy emberibb beszédmód megtalálására, illetve új minták kialakítására.

Hírlevél feliratkozás

Egy következő, kézenfekvő elméleti szempont az az intertextuális viszony, amit a két vagy még inkább három szövegvilág kialakít. Hiszen alapvetően ott van a prózában megszólaló kortárs kamaszkönyv, a romantikus-klasszikus Petőfi-mű, és az a hibrid, amely az eredeti Petőfi szöveg és az új szereplő bekerülésével továbbírt új felező tizenkettes strófákkal bővülő János vitéz. Ez különböző értékrendek, valóság - koordináták és nyelvhasználatok, nyelvi stílusok együttélését hozza. Ezáltal a tanításban is számos lehetőség adódik arra, hogy a diákok felismerjék élet és irodalom szükségszerű kapcsolódásait és alapvető széttartását. Valamint arra is, hogy a ma már nehezen befogadható 19. századi mű részben népies, részben költői nyelvhasználata a 21. század nyelvi stílusával keveredve könnyebben érthetővé, akár még élvezhetővé is váljon. („De Jancsink csak tovább csóválgatta fejét, /Nem segített rajta mostan okos beszéd. /Berti bosszankodott, de hagyta annyiban, /Látta, a juhásznak milyen bús kedve van. /Kézbe vevé ismét a fekete dobozt, /Mit úgy hívott: „ájfón”, s véle játszadozott. /Hol vidám, hol dühös vala ábrázatja, /Ahogy szivének gyöngyházát nyomogatta.”)

De térjünk vissza egy közelebbi valóságba: a 21. századi Magyarországra, ahol az emberek a 666-os csatornából tájékozódnak a világról, heves indulatokkal kommentálják a közéleti eseményeket és közben játszótéri homokozóba illő színvonalon csatároznak egymással a parlamenti pártok, mint például a Honfoglalóknak Vére és a BESZT. Csakhogy jobban érthető legyen, álljon itt egy részlet a könyvből: „A parlamenti ülés borzasztóbb volt, mint amire számított. Elsőnek Ond Kond, a Honfoglalóknak Vére nevű párt elnöke tartott beszédet. Ez volt az egyik legdühösebb kis párt, Ond Kond mindenen tombolt, most is rögtön ordibálni kezdett, hogy valakik itt el akarják venni tőlünk szeretett János vitézünket, a magyarság Bibliáját. De ők majd visszafoglalják a művet, ahogy a hont is elfoglalták annak idején! Ezután a Béke, Elfogadás, Szeretet Társasága nevű párt (a BESZT) jelentkezett szólásra. Ők egyértelműen a Honfoglalókat tartották felelősnek a történtekért, mert amúgy is miattuk silányul el a kultúra.”

Nagy kedvem lenne még hosszabban idézni a könyvből, de attól tartok, már így is túlléptem egy átlagos ismertetés terjedelmét. Akkor inkább berekesztem magam, és folytassák az olvasást a János vitéz-kóddal!

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

A szerető családok úgy másfélék, hogy közben mégis ugyanolyanok

Az ország első szivárványcsaládos mesekönyveként definiálja a Micsoda család!-ot a kötetet kiadó alapítvány, ami tárgyszerűen igaz is, a hangsúly közben mégis egészen máshol van.

...
Gyerekirodalom

Eric Carle így segített felkutatni egy ismeretlen nő macskáját

Bár a napokban elhunyt Eric Carle-t a legtöbben A telhetetlen hernyócska szerzőjeként azonosítják, valójában több mint hetven könyv fűződik a nevéhez. Az egyik Eric Carle-könyvhez kapcsolódó személyes történetét a napokban osztotta meg Lara B. Sharp író, ami a közösségi oldalakon rögtön virális lett.

...
Gyerekirodalom

Ahol presztízst jelent az illusztráció - Interjú Turi Lillával

Turi Lilla 2019-ben megnyerte az I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál legjobb pályakezdő illusztrátor díját, azóta pedig illusztrált könyvet Dragomán Györgynek és Harcos Bálintnak is. Révész Emesének adott interjújában Turi Lilla mesélt a londoni illusztrációs képzésről, a rajzolás menetéről, és kiderül az is, melyik kortárs író művét illusztrálná szívesen.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

...
Nagy

Kincsek az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárból

Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Ennek jártunk utána.

...
Nagy

Tudunk még ma Esterházyt olvasni?

A Magvető Kiadó és a Líra Könyv közösen mutatta be online a Könyves Magazin Esterházy-különszámát. A bemutatón Turi Tímea (a lapszám társszerkesztője) beszélgetett a lapszám két szerzőjével (a sok közül), Fehér Renátóval és Szegő Jánossal.

...
Nagy

Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

A Károlyiak sokkal hamarabb csináltak karriert, mint az Esterházyak – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelynek lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a családfa minden ágán és bogán. A nagymama, Károlyi Margit a főszereplője annak a néhány éve forgatott dokumentumfilmnek is, amely a grófnő alakján keresztül Majkról és az Esterházy családról is mesél.

...
Nagy

Várszegi Asztrik: egy írófejedelem története Pannónia szent hegyén

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várszegi Asztrik bencés szerzetes, volt pannonhalmi főapát cikkébe a bencések és saját kapcsoláról az Esterházyakkal.

...
Nagy

Egy kora újkori self-made man: Esterházy Miklós

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várkonyi Gábor történész cikkébe az Esterházy család múltjáról és felemelkedéséről!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története