Jókai, ahogy még sohasem láttuk, avagy egy életmű (újra) felfedezése

Jókai, ahogy még sohasem láttuk, avagy egy életmű (újra) felfedezése

Ha arra gondolunk, hogy mit tanultunk a középiskolában Jókai Mórról, valószínűleg nem a sokszínűség és modernség jut először az eszünkbe. Sokkal inkább egy poros-dohos könyvszagú figura, akinek hosszú regényeit annak ellenére is el kellett olvasnunk, hogy a felét sem értettük. Hansági Ágnes Móric, Mór, Maurus: Jókai című könyvében arra tesz kísérletet, hogy lebontsa a Jókait körülvevő sztereotípiákat, és az írót a legújabb kutatások eredményeihez hűen mutassa be.

Könyves Magazin | 2021. május 25. |
Korhatár nélkül.
Elindult a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum gyerekirodalmi rovata a Könyvesen. Ez a Korhatár nélkül, melynek fő profilja a kortárs gyerekirodalom, és cikkeit a HUBBY elnökségi tagjai és a HUBBY tagjai írják. És hogy miket találtok majd itt? Interjúkat a szerzőkkel és illusztrátorokkal, és persze kritikákat, recenziókat a legérdekesebb, legizgalmasabb, legszemrevalóbb könyvekről.

Jókai Mór munkássága máig az irodalmi közélet egyik központi, de megosztó témája. Prózája kötelező tananyag: nincs olyan magyar diák, aki ne találkozott volna tanulmányai során Jókai-szöveggel. Éppen ezért mindenkinek kialakult az íróról egyfajta képe. Hozzáállásunkat sok minden befolyásolja, kezdve attól, hogy milyen szövegeit olvastuk és hány éves korunkban, egészen addig, hogy a minket tanító pedagógusok hogyan viszonyulnak Jókaihoz.

Hansági Ágnes
Móric, Mór, Maurus: Jókai
Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2020, 70 oldal
-

Hansági Ágnes könyvének elolvasása után nem kérdés, hogyan is érdemes Jókait tanítani ma: nincs még egy olyan sokszínű író a magyar irodalomban, mint Jókai Mór. A könyv címe is ezt hivatott bemutatni: pályája alatt Jókai több névvel is megjelent a nyilvánosság előtt. Egészen korai munkáit Móric név alatt publikálta, befutott magyar író Mórként vált belőle, a világirodalmi színtéren viszont már - nevének német fordítása miatt - Maurusként tartják számon. E három különböző, de mégis egybejátszó identitást összeköti Jókai szakmai és emberi elismertsége.

Jókai munkássága nem korlátozódik a középiskolában oktatott két regényére, A kőszívű ember fiaira és Az arany emberre. Életműve sokkal több ennél: írt nagysikerű drámákat, verseket, novellákat, és dolgozott újságíróként is. 22 éves korától szerkesztette az Életképek folyóiratot, később ő alapította meg a Vasárnapi Újságot, Az Üstököst – az első magyar élclapot, indulásakor állandó szerzője volt a Pesti Naplónak és maga is alapított napilapot, A Hont, amely a kor kiemelkedő politikai orgánuma volt. Bismarck kancellárral készített interjúja két hét alatt az egész világsajtót bejárta. Több zeneszerzővel is együtt dolgozott: Liszt Ferenc szerezte zenéjét A holt költő szerelme című melodrámájának, amely Petőfi Sándornak állít emléket; Erkel Ferenc pedig Jókai drámája alapján írta Dózsa György című operáját. Hansági Ágnes könyve több szempontból is figyelemre méltó vállalkozás, hiszen amellett, hogy a legújabb kutatási eredmények alapján felvázolja Jókai pályaképét, a magánembert is igyekszik bemutatni. Személyes történetek segítségével kelti életre az író évtizedek alatt megkopott portréját.

Hírlevél feliratkozás

Hansági Ágnes könyve elsősorban azoknak a kisgimnazistáknak szól, akik még csak ismerkednek az íróval, de a néhol meglepő, megnevettető vagy megdöbbentő történetek minden korosztály számára újdonságot jelenthetnek. Egy olyan modern, korszerű és nagyon is élő Jókai körvonalazódik előttünk, aki szöges ellentéte a közoktatásban megismert írónak. A remekül megválasztott és gazdag képanyag (portrék, fényképek és forrásdokumentumok) is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Jókait olyannak lássuk, amilyen valószínűleg valóban volt: fantáziadúsnak, kreatívnak és humorosnak.

Szerző: Csikós Gréta egyetemi hallgató

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Óriási méhek és életre kelő fák Piotr Socha látványos köteteiben

Piotr Socha természettudományos témát feldolgozó, albumszerű könyvei egészen az őskortól mutatják be, milyenek voltak a méhek, hogyan néztek ki az ősfák, és korszakról korszakra milyen szerepet töltöttek be az ökoszisztémában, illetve a kultúrában.

...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Illusztrációs adatbázist épít a HUBBY

Közös adatbázist épít a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY), amibe hazai illusztrátorok jelentkezését várják.

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.