A tavaszi karanténidőszakban, amikor bezártak az óvodák, az iskolák és mindenki otthonról dolgozott, különösen felértékelődött minden olyan tevékenység, amely a négy fal közé rekedt családokban kreatívan kötötte le a gyerekek figyelmét, örömet okozott és még fejlesztette is valamilyen képességüket. Talán ezért is ment akkorát Agócs Írisz projektje, aki a Facebook-oldalán mutatta meg a gyerekeknek (és szüleiknek), hogyan kell medvét, lajhárt vagy elefántot rajzolni.
A dolog nyitja az volt, hogy a gyerekeknek nem kellett egyből medvét, lajhárt vagy elefántot rajzolniuk, elég volt, ha elsőre felskicceltek egy krumplit, egy formátlan valamit, ami lehetett kicsit szabálytalan, kicsit suta, semmiképp sem tökéletes - de nem is ez volt a cél, hanem az, hogy ebből a VALAMIből legyen azután BÁRMI. A gyerekek imádták a virtuális rajzórát, ami persze sokkal inkább volt játék, önfeledt alkotás, de nevezhetjük akár ész nélküli rajzolásnak is, amit Agócs Írisz saját bevallása szerint annyira imád:
Agócs Írisz: Rajongva imádom az ész nélküli rajzolást - Könyves magazin
Gyerekként azt hitte, a rajzolás olyan, mint az evés vagy az alvás, mégsem akarta egyetemi keretek között tanulni a képzőművészetet. Helyette a néprajzot választotta, ám az indiánok helyett kutatási területként végül az álmoknál kötött ki. Első saját meséjének ötlete egy londoni emeletes busz tetején fogant, álommunkája (vagy, ahogy ő fogalmaz, „leggyerekesebb álma") pedig azért nincs, mert már teljesült.
Az izgalmas projekt annyira sikeres lett, hogy könyv is lett belőle, ami pont azt tanítja, hogy mindenki tud rajzolni, és nem baj, ha az a vonal elsőre görbe vagy nem szabályos, hiszen AKÁRMI is lehet belőle - medve, mókus vagy akár még krokodil is.
Lapozzatok bele a könyvbe:
rajzolj_printre_fekvo.pdf by konyvesmagazin on Scribd