Miért vagyunk tele függőségekkel a kávéivástól a dohányzáson át a kényszeres internetezésig? Miért egyre gyakoribb az elhízás, az allergia, az ADHD és a depresszió? Bereczkei Tamás, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem professzora és az evolúciós pszichológia nemzetközileg elismert képviselője az evolúciós pszichológia perspektívájából közelíti meg a jelenkori ember testi-lelki problémáit.
A szerző fő kutatási területei az önzetlenség és az együttműködés, ezek – és a kegyetlenség – evolúcióelméleti megközelítéséről Az erény természete, A megtévesztés pszichológiája és A lélek sötét oldala című könyveiben írt. Az Elhangolódás – A modern civilizáció evolúciós csapdái című új kötetében a biológia és a kulturális evolúció különbségeiből fakadó problémákat járja körül.
Az evolúciós pszichológia szerint ugyanis testi és lelki problémáink egy jelentős része abból fakad, hogy
az evolúció során létrejött élettani és pszichológiai folyamataink ma már nem biztosítják maradéktalanul a modern, megváltozott környezethez való alkalmazkodásunkat.
És ennek a fordítottja is igaz: a technikai és társadalmi fejlemények olyan viselkedésformákat követelnek tőlünk, amelyekre az evolúció nem készített fel minket.
A Homo sapiens sapiens 150 ezer évvel ezelőtt jelent meg, az első faluközösségek pedig 10-12 ezer évvel ezelőtt szerveződtek. Az emberiség a történetének több mint 90 százalékában kis létszámú, viszonylag zárt, vadászó, gyűjtögető közösségekben élt, és a fennmaradó néhány ezer évben történt szinte minden olyan változás, ami a kultúránkat létrehozta. A biológiai evolúció pedig nem tudott és nem tud lépést tartani a kulturális evolúcióval.
Az evolúció során létrejött élettani és pszichológiai folyamataink néha kifejezetten nehezítik azt, hogy alkalmazkodjunk a civilizációs kihívásokhoz. Ez az elhangolódás, ami folyamatosan megnehezíti az életünket.
Őseink agyával a XXI. században
„Nagy igazság van abban az elcsépelt mondásban, hogy
barlanglakó őseink agyával próbálunk meg eligazodni a folyamatosan új körülményeket és élethelyzeteket teremtő új világunkban.
Testi és lelki nyavalyáink nagy része ebből a fáziseltolódásból eredeztethető” – írja a kötet elején a szerző.
A könyv őseink életmódjából indul ki, amikor az észszerű táplálkozásról, a megfelelő fizikai aktivitásról, a társasági életről vagy éppen a gyermeknevelésről van szó. Ehhez sok példát hoz a ma élő vadászó-gyűjtögető társadalmaktól, többek között a busmanok, a tanzániai hadzák és a paraguayi őserdőben élő aché indiánok életmódjáról.
Kiderül, hogy a legnagyobb érzékelhető eltérés őseink életmódjához képest a testmozgás hiánya: az említett törzsek tagjai napi 6-9 órát töltenek fizikai aktivitással a sétától a nehéz testi erőfeszítésig. A férfiak naponta átlagosan 14, a nők 9 kilométert gyalogolnak. Nem csoda, hogy mozgásszervi problémákkal küzdünk. A kötet számos témát érint, ezek közül most néhányat ragadunk ki.
A földművelés rengeteg hátránnyal járt
A neolitikus forradalomra technológiai előrelépésként tekintünk: míg egy tipikus vadászó-gyűjtögető egy nap 2-3 ezer kalóriát tudott gyűjteni, egy földműves több mint 10 ezret állított elő naponta. A folyamatnak azonban rengeteg hátránya is volt:
a táplálék sokféleségét és minőségét a földművesek feláldozták a mennyiségért.
Csökkent a fehérjefogyasztás, nőtt a szénhidrátbevitel, kevesebb vitamin és ásványi anyag került a földművesek szervezetébe, és ez hiánybetegségeket okozott. A letelepült életmód, a megnövekedett népsűrűség és a tenyésztett állatokkal való kapcsolat miatt emelkedett a fertőzések és a járványok kockázata. A letelepült életmódra való áttérésbe százmilliók haltak bele az alultápláltság, éhezés és fertőzések következtében.
Az enyhe depresszió előny lehetett, az anorexia nervosa pedig a túlélést segíthette?
A kötet egy-egy jelenséggel kapcsolatban több elméletet és hipotézist is bemutat. Az egyik ilyen, hogy a depresszió olyan idegrendszeri folyamatokból származik, amelyek előnyösek voltak, felhívta például a család figyelmét arra, hogy az illető segítségre, támogatásra szorul. Arra is választ ad, hogy az enyhe (és nem a patológiás!) depresszió hogyan segíthette énvédő mechanizmusként az ember fizikai és mentális egészségét.
Több elmélet is született azzal kapcsolatban, hogy az anorexia nervosa mögött részben evolúciós okok állhatnak. Van, aki szerint egy adaptív termékenység szabályozó mechanizmus működésének az eredménye a nőknél, de összefüggésben lehet az őseinket sújtó éhezéssel is. Ahelyett ugyanis, hogy a szervezet fokozott éhséggel és a meglévő táplálék elraktározásával válaszolt volna az élelemhiányra – ami egy idő után biztos halálhoz vezetett volna – a gyűjtögető-vadászó csoport egy része
inkább visszafogta a táplálkozást, és aktívan keresni kezdte az új élelemlelőhelyeket.
Az anorexiás személyekre átlagot meghaladó nagy nyugtalanság, izgatottság, hiperaktivitás jellemző, így nem lehetetlen, hogy ez az evolúció során kialakult vándorlási nyugtalanság következménye.
A rövidlátástól az ADHD-ig
A kötetből még számos izgalmas kérdésre kapunk választ, például, hogy a mai embereknek miért kisebb méretű az arca, mint őseinknek. Hogyan függ össze a tejcukor lebontásának képessége az állattartás megjelenésével? Miért van egyre több rövidlátó, holott ez a jelenség a XX. századig nagyon ritka volt?
Miért stresszelünk többet őseinknél, akiknek tényleg vadállatokkal és ellenséges törzsekkel kellett szembenézniük,
és miben különböznek a stresszre adott válaszaink az övéktől? Miért nem küzdöttek őseink függőségekkel, miközben különféle régészeti leletek bizonyítják, hogy számos célból fogyasztottak pszichoaktív szereket? Miért okoz nehézséget ma egyszerre több, egymástól elkülönült csoporthoz tartozni – szemben az őseink idejére jellemző kis létszámú, zárt csoporttal? Mit jelez az ADHD a gyerekeknél?
A szerző hangsúlyozza, hogy az elhangolódás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy korunk társadalmának életmódja nem előnyös az itt élők számára, hiszen az életünket rengeteg eszköz teszi kényelmesebbé és biztonságosabbá, és az egészségünk is jobb. Mindezért azonban nagy árat fizetünk, de vannak lehetőségeink ezt csökkenteni.
Nyitókép: Typotex kiadó, Instagram