„Amit az egész filmben a leginkább hiányoltam, az Odüsszeusz igazi hangja volt. Hiányoltam a sziporkázó, szellemes és manipulatív Odüsszeuszt, aki azért még a küklópsznak is beszól, miközben menekül. (…) A leleményes Odüsszeusz helyett egy komor tekintetű háborús veteránt kapunk, aki már tudja, hogy a trójai faló bevetése nemcsak egy ostrom állását fordította meg, hanem talán az egész addigi világot hanyatlásra ítélte” – írtuk korábban Christopher Nolan Homérosz eposzából készült filmjéről.
De ki is ez a trójai hős, és mit tanulhatunk tőle mi, hétköznapi emberek?
Önismeret és Homérosz
Dr. Sam Akbar klinikai szakpszichológus Az Odüsszeusz-kód című könyve megmutatja, hogy a modern pszichológia valójában csak most érte utol Homéroszt. Lefújja az évezredes port a történetről, hogy megértsük: hogyan alakíthatunk ki olyan lelki rugalmasságot, amellyel a leghevesebb viharokat is túléljük.
Az oxfordi ókorkutató és klinikai szakpszichológus az egyik első mai értelemben vett személyiség, Odüsszeusz történetének segítségével hasznos gyakorlati eszközöket ad a kezünkbe, hogy megküzdjünk a jelen kihívásaival a párkapcsolati nehézségektől a munkahelyi stresszen át a gyászig. Megtanít,
hogyan fogadjuk el, amit nem tudunk irányítani, és miként kezdjünk cselekedni ott, ahol van mozgásterünk.
Segít megválaszolni olyan kérdéseket, mint hogy kik is vagyunk mi valójában, hogyan válhatunk azzá, aki lenni szeretnénk, és milyen lépéseket tehetünk céljaink elérése érdekében.
A szereposztással kapcsolatos kijelentésein finomított.
Tovább olvasokHa lefejtjük az archaikus rétegeket, rájövünk, hogy az Odüsszeia állomásai a mi modern életünk kihívásainak és válságainak tökéletes metaforái – hívta fel a figyelmet a kötet kiadója, az Open Books.
Mit szimbolizál a szirének éneke?
A Kalüpszó-hatásra például gondolhatunk úgy, mint arra az illuzórikus kényelemre, amely miatt feladjuk a valódi énünket, és nem törekszünk a fejlődésre (a nimfa ugyanis egy tökéletes, fájdalommentes és halhatatlan édenkertet kínál Odüsszeusznak, de az valójában egy aranyketrec).
A szirének éneke arra utalhat, hogy ne engedjük a csábításnak, hogy a múltban éljünk;
Szkülla és Kharübdisz alakja, valamint a rémisztő szoros pedig a felnőtt élet azon felismerését szimbolizálhatja, hogy van, amikor a választásunk veszteséggel jár.
Végezetül pedig maga Ithaka arra taníthat bennünket, hogy az otthon nem csupán egy hely, hanem egy tudatállapot, amelyben jelen vannak a számunkra legfontosabb értékek.
Nyitókép: Fotó: Open Books