Murakami Radio: Run & Songs néven futott az a műsor, amelyben a hétvégén DJ-ként debütált Murakami Haruki. Az 55 perces műsor nem élő volt, hanem felvételről ment, és az író a zenéről, a futásról és az írásról is beszélt benne. A számokat ő választotta ki, főleg olyanokat, melyeket futás közben hallgat (tízezer darabos lemezgyűjteményéről már mi is írtunk).
Murakami rádiós playlistje:
Donald Fagen with Jeff Yong & the Youngsters – Madison Time
Brian Wilson – Heigh-Ho / Whistle While You Work / Yo Ho (A Pirate’s Life for Me)
The Beach Boys – Surfin’ USA
King Pleasure – D B Blues
Eric Burden & The Animals – Sky Pilot
Joey Ramone – What A Wonderful World
George Harrison – Between The Devil And The Deep Blue Sea
Ben Sidran – Knockin’ On Heaven’s Door
Daryl Hall & John Oates – Love Train
Zacharias – Light My Fire
Murakami a műsorban kifejtette, hogy a regényírás ugyanúgy a ritmusról szól, akár a zene vagy a futás. Beszélt arról is, hogy nem készült írónak, eredetileg egy jazzbárt üzemeltetett Tokióban, később pedig ahelyett, hogy mástól leste volna el az elbeszélői technikákat, inkább a zenei megközelítést választotta, hiszen nagyon is tisztában volt a ritmus, a harmónia és a rögtönzés fontosságával.
A futást is az írásnak köszönheti, hiszen eredetileg azért kezdett futni, hogy leadja azokat a kilókat, amik írás közben kúsztak fel rá. Azóta több mint harminc maratont teljesített. Azt mondja, írás közben nagyon fontos, hogy az ember jó fizikai állapotban legyen, hiszen az ember egész nap csak ül és ír, ami nagyon sok energiát felemészt, noha – teszi hozzá – „sok ember láthatólag ezt nem hiszi el nekem”.
Az egyórás műsorban válaszolt a hallgatói kérdésekre is (előzőleg több mint 2 ezer kérdés futott be a rádióállomásra) – ezek között volt olyan, amelyik azt tudakolta, milyen zenét szeretne a temetésére, amire Murakami azt válaszolta: „Inkább csendben szeretnék elmenni”.
