Egy vatikáni hivatalnok úgy döntött, hogy a latin nyelv reklámozása érdekében sikeres gyerekkönyvek latinra fordításába kezd. Legelőször az Egy ropi naplója-sorozat első részét fordította le: a Commentarii de Inepto Puero nemrég debütált a könyvesboltokban.
Az amerikai Daniel Gallaghert 1999-ben szentelték pappá, ám kiemelkedő latintudása miatt már ekkor nyilvánvaló volt, hogy hamarosan a Vatikánban fog kikötni. Így is történt, az atya ma az egyik pápai hivatalban dolgozik. Amellett, hogy ő szerkeszti a pápa latin nyelvű Twitter-oldalát, általában vaskos tudományos munkák fordításával foglalatoskodik, ám megelégelte, hogy fordításaira csak egy rendkívül szűk réteg kíváncsi, ezért belefogott a gyerekkönyves vállalkozásba.„Amikor az Egy ropi naplóját olvastam, mindjárt az jutott eszembe, mekkora kihívás lenne lefordítani, és hogy ez talán segíthetné a latin népszerűsítését is, hiszen a könyvön keresztül a tanulók szórakoztató módon tanulhatnák meg a nyelvet.”
A könyv latin címe Commentarii de Inepto Puero lett; ez nem teljesen tükörfordítás (magyarul nagyjából annyit tesz: Egy hóbortos fiú feljegyzései) azonban a latinul tanuló diákokban felidézheti Julius Caesar klasszikus művét, a Commentarii de Bello Gallico-t (Feljegyzések a gall háborúról). Az atyának egyébként sok kihívással kellett szembenéznie a mai angol nyelven írt szöveg latinra való átültetése közben, ő azonban végig arra törekedett, hogy egy időtlen nyelvezetet alkosson meg. „A mai olvasóknak készítettem a fordítást, ám munka közben folyton feltettem magamnak a kérdést: vajon Suetonius és Cicero is megértené ezt? Végig potenciális olvasókként kezeltem őket, hogy a regény nyelve egy korhoz nem kötődő latin lehessen.”
A fordítás pár napja került a könyvesboltok polcaira, és nem meglepő módon nem ugrott mindjárt az eladási listák élére. A Commentarii de Inepto Puero-t mindössze húszezer példányban adták ki világszerte, ez pedig, összevetve azzal, hogy a legújabb Ropi-könyvet csak az USA-ban ötmillió példányban nyomtatták ki, nagyon kevésnek tűnik. Persze ha figyelembe vesszük, hogy manapság elenyészően kevesen olvasnak/beszélnek latinul, ez az adat egyáltalán nem meghökkentő. Egy kimutatás szerint például az Egyesült Államokban ötszáznál is kevesebbre tehető azoknak a száma, akik „anyanyelvi szinten” tudnak latinul.
Ennek ellenére a latin nyelv oktatásának gyakorlata az amerikai iskolákban még mindig szilárdan tartja magát. A középiskolai tanárok közül pedig sokan lelkesen üdvözölték Gallagher atya kezdeményezését. „Nagyon menő ötlet, alig várom a könyvet” – örvendezett például egy texasi középiskola oktatója, aki szerint a jelenlegi latin tanmenet a gyakorlatban nem működik valami fényesen. A diákoknak ugyanis három év latitanulás után mindjárt a klasszikusokba – Vergiliusba, Julius Caesarba – kell belevetniük magukat, ez pedig „pont olyan, mintha egy kínainak három évnyi angoltanfolyam után Shakespeare-t nyomnánk a kezébe." Mindenesetre a latin Egy ropi naplójának egyelőre nincs sok esélye bekerülni a tantervbe, azzal azonban minden illetékes egyetért, hogy a fordítás a különórákon, szakkörökön jó szolgálatot tehet majd. Jeff Kinney, a Ropi-sorozat szerzője is azt reméli, hogy a latin verzió mind a tanároknak, mind a diákoknak hasznos segítség lesz a nyelvtanulás során. Ő maga egyébként nem tud latinul.
Felmerülhet a kérdés: ha sem anyanyelvi olvasókra, sem nagyobb számú eladásokra nem számíthat a könyv, miért éri meg a szerzőnek és a kiadónak egyáltalán megjelentetni? A válasz egyszerű: a dicsőség miatt. Latinra ugyanis csak olyan „elit” gyerekkönyveket szokás lefordítani, mint a Harry Potter és a bölcsek köve, Ian Falconer Oliviája vagy éppen A macska a kalapban Dr. Seusstól, így Gallagher atya fordítása révén az Egy ropi naplója is a modernkori klasszikusok rangjára emelkedett. Azonban az, hogy a három fent említett regény fordításából összesen mindössze 110 000 példányt sikerült eladni világszerte, elővetíti, hogy Commentarii de Inepto Puero sem lesz egyhamar hiánycikk a könyvesboltokban.
Forrás: WallStreetJournal
