Továbbra sem csillapodnak az indulatok Varró Dániel Hat jó játék kisbabáknak című vers körül. Az ötödikes irodalomtankönyvbe bekerült és onnan kifotózott vers hatalmas botrányt kavart az interneten, mert sokan túl komolyan vették: "volt például, aki leelmebetegezte a költőt, akadt, aki a gyerekei egészségét féltette, más pedig közölte, hogy majd kitépi azt a lapot a tankönyvből, amelyen Varró verse szerepel." A költő felesége akkor a Facebookon reagált a gyalázkodó kommentekre egy csodálatosan ironikus posztban, és mivel a vers még mindig terjed az internetet, ma egy újabb szolgálati közleményt is közzétett.
Itt az admin, sziasztok, kedves olvasók, megint.
Mivel mostanában is megosztódik a fenti kép sokszor, az oldalt is elárasztják újra kedves, higgadt emberek és az ő erős érdeklődésük Dani egészségi állapota iránt, mások pedig elegánsan és méltóságukat megőrizve kívánnak neki és gyerekeinknek ismeretlenül is kellemes felvillanyozódást.
Őket válasz nélkül kitiltottam az oldalról, saját érdekükben (lásd a Feleségem ha felmegy a fészbúkra... című verset).
- így kezdődik a poszt, a verset pedig mindenképpen hallgassátok meg Epres Attila előadásában:
A bejegyzésben Varróné ingyen irodalomórát tart mindenkinek, akinek még mindig nem tiszta, mit jelent a fikció, és mennyire is kell komolyan venni egy verset, ami bekerült az irodalomkönyvekbe.
Varró Dániel: Nem való mindenkinek a költészet
Fotó: Valuska GáborVarró Dani szerint az idei év nagyon jónak ígérkezik, ami nem is csoda, hiszen alig múlt február, a József Attila-díjas költőnek máris van mit dedikálnia: újra megjelent a Szívdesszert és a Túl a Maszat-hegyen is, amelyhez néhány éven belül akár egy...
Először felvázolja a vers történetét:
Azt gondolom, hogy igény mutatkozik rá, tehát tartok egy ingyen magyarórát, a téma természetesen a Hat jó játék kisbabáknak című mű lesz.
Története: először 2011-ben jelent meg a Nők Lapjában, Hat jó játék kisbabáknak címmel, a szerző több versével együtt, könyvajánlóként. Majd a szintén 2011-es Akinek a foga kijött című kötetben is szerepel Rosszalkodó - avagy öt jó játék kisbabáknak címmel (a lapátos versszak kimaradt a kötetből).
ami pedig ezután következik, az egészen csodálatos:
- A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk)
- A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete.
-A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb.)
Varróné újra megerősíti, hogy a vers célja a szórakoztatás, nem a gyermeknevelési tanácsadás, és mindenkinek joga van nem szeretni, majd felajánlja a segítségét azoknak, akiknek még ezután is maradtak kétségeik.
- A kötet, amiben a vers megjelent, a totyogó korosztályt nevelő szülőknek íródott. Egyáltalán nem tanácsadó vagy útmutató, hanem kizárólag szórakoztató céllal jelent meg.
- A mű - ahogy egyik irodalmi mű - se igényli a közönség teljes körű tetszését, azaz magyarul lehet nem szeretni, el lehet lapozni, nem kötelező megvenni. De mi a helyzet a tankönyvekbe bekerülő irodalmi művekkel? Nos, mivel a pedagógusra van bízva, hogy a tananyagot mely versekkel, képekkel, novellákkal stb. szemlélteti, és mely részeket használja a tankönyvből (ami egy oktatási segédeszköz, nem pedig szent könyv), ezért könnyen kikerülhető ez a vers is.
Igényesen és tisztelettel feltett kérdésekre szívesen válaszolok, amennyire belefér az időmbe. Tisztelettel, Varró Dánielné
