Április 21-én indul a Líracsúcs versfesztivál a Millenárison, és április 23-ig folyamatosan ontja a szuper verses programokat. Hogy miért olvasunk verseket, arra mindenkinek megvan a saját válasza. Hogy miért van szükség verseskötetekre az internetes megosztás korában, és kik írnak manapság verseket, az kiderül a Líracsúcson, az első magyarországi költészeti stand programon. Van néhány kihagyhatatlan ajánlatunk a kínálatból.
Április 21. (péntek)
15 órától rendhagyó irodalomóra Nényei Pállal. Ne bántsd a Zrínyit!
Nényei Pál: Érthetetlen a kötelező olvasmányok körüli feszültség
Fotó: Szöllősi MátyásA tanár felelőssége ma sokkal nagyobb, mint korábban - véli Nényei Pál író, középiskolai tanár. Ha egy mű nem adja magát könnyen, akkor szerinte egy gyerek ma sokkal hamarabb a sarokba hajítja, éppen ezért a tanárnak kell felmutatnia azokat a kapcsolódási pontokat, melyek...
Április 22. (szombat)
13 órától Ott Anna beszélget 2009 Aegon-díjasával, Jónás Tamással Törzs című könyvéről, melynek bemutatójáról ezt írtuk:
Jónás meg akart tanítani néhány saját verset az olvasóinak, azt mondja, ahhoz, hogy a vers legalább a fülükbe beivódjon, két-három évre volt szükség. Az egész folyamatot (költő ír, költő posztol) erőszakosnak és manipulatívnak tartja, de nem szentségtelenebbnek, mint a költészet manipulációját. Olyan ez, mint amikor egy háromóránként ismétlődő, húszperces reklámban kell átadni egy üzenetet – előtte alaposan át kell gondolni, hogy mi is legyen az az üzenet. A cél a költészet hétköznapivá tétele, az a fontos, hogy a világ és a saját belső dolgaira reflektáló ember működése (úgyis, mint: költői gondolkodásmód) legitim legyen.
15 órától kiderül, mi az ideális ideje egy első kötetnek. Törvényszerű-e, hogy egy költői indulás a gyerekkor vidékének feltérképezésével induljon? A Független Mentorhálózat képviselői a kötet előttiek verseiről is beszélnek. A beszélgetést Babiczky Tibor vezeti, a vendégei Zilahi Anna, Ferencz Mónika és Láng Orsolya lesznek
16 órától verses délután Varró Dániellel és a Mi lett hova?-val, amiről ezt írtuk:
Komoly rétegek épülnek egymásra a kötetben, a felszínen hangosan nevetgélhetünk a nyelvi leleményeken vagy rímeken, a következő szinten figyelhetünk arra, ahogy a szándékos rontások újraértelmezik a vers mondanivalóját, majd követhetjük, ahogy Varró párbeszédbe lép a magyar költészeti hagyománnyal, végül, ha mindent lehántunk, akkor ott marad egy negyvenes férfi minden kétségével, szorongásával és a problémáival. Ül a szomorú, keserédes, szeretethiányos bohóc az üresen járó óriáskerék alatt, a közönség várja tőle a vicceket, a poénokat, és ő rendületlenül mondja is, de mindig elrejti benne saját szomorúságát is.
18 órától Valuska László beszélget Peer Krisztiánnal a 42-ről
Peer Krisztián: El akartam kerülni a sorsomat, bassza meg
Fotó: Kiss Norbert 15 év telt el az utolsó köteted, a Hoztam valakit magammal óta. Adja magát az első kérdés: miért hagytad abba az írást? 15 év telt el azóta, hogy Peer Krisztián hátat fordított a költészetnek. Utolsó verseskötete ( Hoztam valakit magammal, Palatinus 2002) óta főleg különböző kocsmákban és színpadokon beszélt, számos drámát jegyez.
Április 23. (vasárnap)
15 órától Turi Tímea, Borsik Miklós és Tóth-Czifra Júlia keresi a választ arra a kérdésre: Létezik-e férfiköltészet? Visszatérő téma, hogy létezik-e női költészet. De miért nem kérdezzük meg ugyanezt a férfiak által írt irodalomról?
17 órától az lesz a kérdés: Hány szólamú a kánon? A Jelenkor folyóirat a kritikusok szavazatai alapján állította össze az elmúlt harminc év legjobb verseit és verseskönyveit. Mit mutat meg, és mit takar el egy ilyen lista? Aki kérdez: Szegő János, aki válaszol: Kőrizs Imre, Visy Beatrix
További programok a Facebook-eseményben.
