Könyves magazin 2014. nyár
Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról
Mit találsz a magazinban?
- Grecsó Krisztián és a Viharsarok
- Interjú Sofi Oksanennel és Jo Nesbovel
- Saiid és a slam poetry
- X-Men és a másság
- A modern fantasy kezdetei
Fontos tudni!
- A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
- A Libri boltokban és újságárusknál is megvásárolható
- Még több infó a magazinról>>
Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF
Fotó: Valuska Gábor
Bartos Erikáért rajonganak a gyerekek, meséi jellemzően ártatlanok, kedvesek, még konfliktus és feszültség is ritkán található bennük. Van egy sorozata, ami egy csigafiúról és egy katicalányról szól, egy másik három testvérről, de vannak gyerekeknek szóló építészeti- és verseskötetei is, és írt már ismeretterjesztő és segítő könyveket daganatos, leukémiás, szívbeteg és fogyatékkal élő gyerekekről. Egyedülálló sikereket ér el külföldön is, és sokat jótékonykodik. Leghíresebb sorozata, a Bogyó és Babóca idén tíz éves.
Bartos Erika civilben is épp olyan gyermekien tisztalelkű és derűs, mint amilyen a könyveinek a hangulata. Energikus, de nyugalmat áraszt, egyfolytában pörög az agya, de lassan és halkan beszél. Számtalan terve van és ötlet jár a fejében, de koncentráltan dolgozik az aktuális feladaton. Nagyon elfoglalt, de a legfontosabb számára a családja, a közege, a közönsége és munkáinak a tárgya. Csöndes és otthonos tetőtéri lakása Pest egyik legforgalmasabb negyedében emelkedik ki az élet sűrűjéből. Ezeket a látszólag egymást kioltó ellentéteket békíti ki Bartos Erika, és ezekből az adottságokból, helyzetekből és erőkből építkezve teremti meg könyvről könyvre a harmóniát.
Bogyó és Babóca más nyelveken
angol: Berry and Dolly
román: Bobita si Buburuza
cseh: Bambulin a Berunka
szlovák: Bambulko a Bulienka
török: Sevecen ile Tomorcuk
német: Ria und Ralph
héber: Ánávi ve Bubele
spanyol: Tito y Tonita
finn: Eetu ja Lilli
francia: Babé et Babette
kínai: 贝瑞 朵莉
Bartos Erika első meséit a lányának írta, még a kistestvér érkezése előtt. Mivel elismert építész volt, nem gondolta, hogy szakmát váltana, de a kedvtelésből írt és rajzolt mesék olyan népszerűek lettek a családban és az ismerősök körében, hogy amikor eljutottak a sztorik és a képek a Pozsonyi Pagony Kiadóhoz, eldőlt, hogy mi az igazi hivatása. „Évekig párhuzamosan dolgoztam építészként és meseíróként, mert nem tudtam, hogy melyik az én igazi utam, de a meseírás annyi örömöt hozott nekem, hogy végül azt választottam. De az építészet nagyon sok szállal szövi át a könyveimet” – mondja.
A Bogyó és Babóca-sorozat, majd később az Alexandránál megjelenő Anna, Peti és Gergő-könyvek hiánypótló darabok voltak a kétezres évek közepén: a ma ismert színes és változatos magyar gyerekirodalmi paletta akkor még szegényes volt, éppen csak megalakultak az első kis kiadók, amelyek kifejezetten a 14 év alatti korosztályt lőtték be célcsoportnak.
Bartos Erika meséi egyszerű, hétköznapi történetek, az illusztrációk pedig sokszor csak néhány formából és alapszínekből épülnek fel, de azért gyakran visszaköszön a szerző építész vénája, és az olvasó szembetalálja magát egy bámulatos részletességgel ábrázolt városrésszel vagy épületegyüttessel. Ebben a világban a legtöbb gyerek otthon érzi magát: magára és az életére ismer, hiszen ő is szokott óvodába járni, kirándulni, karácsonyozni, süteményt sütni, vagy épp torokgyulladást kapni, kórházba menni. Ismerős a testvérféltékenység, a veszekedések és a csúfolódás is, és jól esik látni, hogy a mesékben végül minden gond megoldódik, győz a jóság, és a szereplők minden kis győzelmet és sikert megünnepelnek.
Gyakorló szülők a megmondhatói, milyen természetességgel merülnek el a Bartos-történetekben a gyerekek, tökéletesen lekötik a figyelmüket az olvasottak és látottak, újra és újra hallani akarják ezeket a megnyugtató meséket.
Kritikusai felróják Bartos Erikának, hogy nem fest reális képet a családi életről, és ezzel hamis ideát nyújt a gyerekeknek. Lehet, hogy a legtöbb családban mások a szabályok, szokások és az alap hangütés, máshogy reagálnak a problémákra és veszik az akadályokat, de talán épp ez a működőképes és megnyugtató miliő az, amire szükségük van és amibe örömmel merülnek: a mese csak akkor működik, és varázsol el, ha hiteles.
Szerző: Faludi Laura - Nagy Boldizsár
A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2014. nyári számában jelent meg. Teljes terjedelmében elolvasható a magazinban.