Sosem látott dokumentumok kerültek elő a Kafka-hagyatékból

.konyvesblog. | 2019. augusztus 07. |

Nem mindennapi esemény, amikor valaki Franz Kafka eredeti rajzait és jegyzeteit veheti szemügyre – mindenesetre egy igazán kafkai történet végére kerülhetett ma végérvényesen pont, amikor az Izraeli Nemzeti Könyvtár bemutatta az író korábban sosem látott dokumentumait.

Az író hagyatéka körül hosszú évek óta ment a jogi huzavona, a perről ITT és ITT írtunk korábban.

A Haaretz szerint a kéziratok között mindenesetre vannak személyes levelek, szövegváltozatok és egy héber gyakorlófüzet is, a könyvtár pedig megkezdte a hagyaték feldolgozását. Kiderült, hogy Kafka Esküvői előkészületek vidéken című, 1907-es novellájának három változata is létezik, és míg az eredeti még 58 oldalas volt, ezt szűkítette le a szerző 5 oldalra. A művet végül Kafka barátja, Max Brod publikálta az író halála után.

A gyűjteményben szerepel az a levél is, melyet Kafka 1919-ben írt az apjának, és amelyben az akkor 36 éves szerző felemlegeti, hogy gyerekkorában az apja érzelmileg bántotta. A gépelt levelet, melynek csak az utolsó oldalát írta kézzel, Kafka átadta az édesanyjának, ám a címzetthez sosem jutott el.

A kéziratok között található még egy önéletrajzi esszé is a prágai iskolás évekről, melyben bevallotta, hogy a diákok között ostobának számított, de nem ő volt a legostobább. Ugyancsak az iratok között volt az 1911-es párizsi útjának naplója – a francia fővárosba Broddal utazott és eredetileg úgy tervezték, hogy majd egy regényt írnak a napló alapján. A gyűjtemény ezenkívül több olyan levelezőlapot is tartalmaz, melyeket Kafka a halála előtti hónapokban írt, és amelyben romló egészségi állapotáról számol be.

A könyvtár bejelentette, hogy a gyűjteményt beszkennelik és elérhetővé teszik a honlapjukon.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.