Sinkó Ervin - Hogyan ütközött az ideológia az érzékelt valósággal?

.konyvesblog. | 2017. március 24. |

Nagyszabású, ugyanakkor számos problémát felvető életutat és életművet tudhat magáénak az ötven éve elhunyt Sinkó Ervin. Munkásságát írók, történészek, irodalmárok és filozófusok elemzik majd azon a kétnapos konferencián, melyet március 27-28-án rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Budapesten. Mutatjuk, hogy sok más mellett mire lehet számítani:

Szécsi Noémi író - Az 1910-es évek és a Horthy-korszak magyar baloldali női szerepmintáiról

Az egyetemen tanuló Új Nő, a csúf, okoskodó Galilei-körbe járó kékharisnya, az agresszív agitátornő, a népbiztosság idealista munkatársnője, a puritán elvtársnő, a „női mivoltából kivetkőzött kommunista szörnyeteg” – ezek a baloldalon haladó nők különféle szempontokból és korszakokban adott leírásai. Olykor egy hatalmas, tisztán maszkulin misszióban részt vevő segítőkként láthatjuk csak őket, akik a megalkuvó jótékonysági szervezetnek látott feministákat is balról előzik, és akiket női mivoltuk is zavarba ejt. Mások viszont az eltemetett alternatív baloldali hagyományok és nőpolitika elfelejtett harcosai. Meghatározó volt-e társadalmi hátterük, milyen volt, hogyan változott a viszonyuk a női jogok képviseletéhez, mekkora szerepet vittek az „Ügy” sorsát illetően, létezett-e bármi, amiben egyet tudtak érteni az uralkodó konzervatív nőideál céljai közül? Az előadás Sinkó Ervin Optimisták és Tizennégy nap című regényeit támpontul használva kísérli meg bemutatni a baloldal női szerepmintáit Magyarországon az 1910-es évektől a Horthy-korszakig.

Losoncz Alpár filozófus (Újvidéki Egyetem) – Sinkó Ervin 1945 utáni jugoszláviai „szerepeiről”

Arra vállalkozom, hogy megvilágítsam Sinkó visszatérését a háború utáni, titóinak nevezett Jugoszláviába. Kétségtelen, hogy messzemenő reményeket fűzött az új országhoz, amely nemsokára egy különút ösvényein haladt a reál-szocializmus országaihoz képest. Ugyanakkor esszéi, megnyilatkozásai tanúsítják, hogy továbbra is az individualizmus sajátos válfaját képviselte: hogyan lehetett ezen individualizmust társítani a mégiscsak bolsevik útvonalat követő jugoszláv rendszerrel? Sinkó intézményes szerepeket is vállalt az új rendszerben: hovatovább, büszke is volt ezen szerepeire. Nem keveredett-e Sinkó, óhatatlanul is, a többletapológia csapdájába? Nem jegyezte-e el magát a jugoszláv rendszerrel oly mód, hogy egyúttal megkérdőjelezte a „valamikori” messianisztikus forradalmár álláspontját? És egyáltalán milyen módon rendezte át életét, milyen jelentéseket írt hozzá személyiségéhez a jugoszláviai létezés? Módosult-e bármi is a néhai messianisztikus gondolkodó önértelmezésében, vagy egyszerűen Sinkó kényszerű alkut kötött az új hatalommal?

Radics Viktória író – Sinkó és Mirosav Krleža moszkvai naplójegyzeteiről

Az előadásban Sinkó Ervin és Miroslav Krleža moszkvai naplójegyzeteit fogom összehasonlítani. Miroslav Krleža horvát író 1924-ben tett hosszú utazást a Szovjetunióban, amiről cikkek formájában is beszámolt, ezek 1926-ban "Kirándulás Oroszországba" (Izlet u Rusiju) cím alatt jelentek meg szerb-horvát nyelven könyv formában Zágrábban. Sinkó Ervin az 1935--37-es évekről számol be naplójegyzetekkel dúsított emlékirat formájában az "Egy regény regénye" (ami 1953-ban íródott) lapjain. Kérdésem az, hogy a két szemtanú hogyan látja a korabeli Szovjetuniót, és hogyan dolgozzák fel írásos formában a konkrét tapasztalataikat, hogyan ütközik náluk az ideológia az érzékelt valósággal.

A részletes programért kattintsatok ide!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.