Michael Fassbender és Colin Firth alakítja majd Thomas Wolfe-ot (nem keverendő össze a jelenleg is élő Tom Wolfe-fal), és az amerikai író legendás szerkesztőjét, Max Perkinst a Genius című filmben. A rendező Michael Grandage, a londoni Donmar Warehouse Theater korábbi művészeti igazgatója lesz, a forgatókönyvet pedig Jon Logan, a legutóbbi Bond-film, a Skyfall – Égszakadás és a Hugo írója jegyzi. A film, amely A. Scott Berg Max Perkins: Editor of Genius című könyvén alapul, Wolfe (akit William Faulkner generációjuk legtehetségesebb írójának nevezett) és Perkins közötti barátságról és munkakapcsolatról szól.
A hírnek annyira megörült a Flavorwire, hogy nyomban össze is szedett néhány olyan írót-költőt és szerkesztőjüket, akiknek kapcsolata legendásnak (legendásan jónak avagy rossznak) mondható. Ezra Poundot és T.S. Eliotot például egy, a New York Times-ban megjelent cikk „a huszadik századi költészet ’furcsa párjának’ nevezett” (utalva ezzel a Neil Simon-darabra). Az mindenesetre elég közismert, hogy Eliot The Wasteland (A puszta ország) című művébe alaposan belenyúlt Pound, 1968-ban azután előkerült az eredeti kézirat, tele rövid kommentárokkal, így az is kiderül, mi az, amiben Eliot adott Ezra Pound véleményére, és melyik volt az a pont, ahol figyelmen kívül hagyta a javaslatait.
Edgar Allan Poe és Rufus Wilmot Griswold mindig is utálták egymást, és mind a ketten, ahol csak lehetett, alátettek a másiknak. Az utálat egészen odáig fajult, hogy amikor Poe meghalt, Griswold „Ludwig” álnév alatt egy nekrológot jelentetett meg a New York Tribune-ben, melyben a következőket írta: „Edgar Allan Poe halott. Tegnapelőtt halt meg Baltimore-ban. A bejelentés sokak számára ijesztő lehet, de kevesen fognak bánkódni miatta.” Hamar kiderült azonban, ki rejtőzik az álnév mögött. Griswold mindenesetre egészen odáig ment, hogy megszerezte Poe hagyatékának kezelési jogát, és A szerző emlékezete címmel posztumusz kötetbe rendezte Poe írásait, leveleit. A kötet, amely hemzseg a valótlanságoktól és eltorzított féligazságoktól, egyebek között züllött, drogfüggő alaknak állította be Poe-t. A megjelenés idején sokan mégis készpénznek vették a könyvben leírtakat, és csak jóval később derült ki, hogy a Griswold által bizonyítékként beállított Poe-levelek például szimpla hamisítványok.
Max Brod hosszú-hosszú éveken át Franz Kafka legjobb barátja volt, aki szorgalmasan olvasta műveit, és biztatta, amikor kétségek gyötörték. Halálos ágyán az író arra kérte, hogy vesse tűzre minden művét, de Brod nem tett eleget a kérésnek, és inkább kiadatta Kafka írásait. Amikor Max Brod 1939-ben maga mögött hagyta Európát, magával vitte barátja kéziratait is. A kéziratok sorsa sokáig meglehetősen bizonytalan volt, egy izraeli bíróság ugyanakkor éppen a napokban mondta ki, hogy a több tízezer oldalra rúgó dokumentumcsomagnak az izraeli nemzeti könyvtárban lenne a helye. A könyvtár már közölte is, hogy ebben az esetben a gyűjtemény darabjait elérhetővé teszi majd az interneten.
