Internetre kerülhetnek Kafka eddig ismeretlen kéziratai

.konyvesblog. | 2012. október 17. |


Egy tel-avivi bírósági döntés szerint Franz Kafka és barátja, Max Brod kéziratait mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Az évek óta húzódó pernek azonban nem biztos, hogy vége van, a gyűjtemény eddigi tulajdonosa ugyanis már bejelentette, hogy megfellebbezi az ítéletet.

A Kafka-hagyaték ügyében mérföldkőnek számító döntést hozott vasárnap a tel-avivi bíróság, amely kimondta, hogy a több tízezer oldalra rúgó dokumentumcsomagot át kell adni az izraeli nemzeti könyvtárnak. A per már évek óta húzódik, az író munkásságának kutatói azonban abban reménykednek, hogy a mostani ítélet után végre kutathatóvá válnak a kéziratok. 

Franz Kafka 1924-ben bekövetkezett halála előtt barátját, Max Brodot bízta meg azzal, hogy égesse el az írásait. Brod azonban nem teljesítette a kérést, hanem a kiadatás mellett döntött, így jelenhettek meg A kastély, A per, Amerika című Kafka-művek.

Brod azután 1939-ben a nácizmus térnyerése miatt maga mögött hagyta Európát, palesztin földre érkezett, bőröndje pedig tömve volt Kafka kiadatlan kézirataival. Brod halála után a gyűjtemény, így saját naplója, Kafka jegyzetfüzetei és levelei, titkárnőjéhez, Esther Hofféhez kerültek, aki azután a kéziratok egy részét pénzzé tette, ami pedig megmaradt, azt két lányára hagyta.

A két idős örökösnő a per során azzal érvelt, hogy annak idején ajándékba kapták a – jelenleg tel-avivi és zürichi széfekben őrzött – kéziratokat. Mostani ítéletében a bíróság azonban ezt az állítást vitatja, és arra utasította Esther Hoffe lányát (a másik időközben elhunyt), hogy – Max Brod végakaratának megfelelően – adja át a kéziratokat az izraeli nemzeti könyvtárnak. (Brod annak idején úgy rendelkezett, hogy a gyűjteményt vagy a jeruzsálemi héber egyetemnek, vagy a tel-avivi városi könyvtárnak kell adni, vagy más közintézménynek Izraelben vagy külföldön.)

Az izraeli nemzeti könyvtár igazgatója üdvözölte a döntést, és bejelentette, hogy a gyűjtemény darabjait elérhetővé teszik majd az interneten. Ritchie Robertson, az oxfordi egyetem professzora azt mondta, hogy amíg a kéziratok elérhetőek az interneten, nem sokat számít, hogy fizikailag hol vannak a dokumentumok. Ő maga ugyanakkor nem nagyon hiszi, hogy igazán jelentős Kafka-anyag előkerülhet még, ha ugyanis lenne ilyen – vélte –, az már előkerült volna. Mindenesetre azt a professzor is elismerte, hogy sok érdekes életrajzi adatra fény derülhet, például Max Brod naplójából.

Eva Hoffe, a titkárnő, Esther Hoffe egyetlen ma még életben lévő lánya, mindazonáltal már közölte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!