Internetre kerülhetnek Kafka eddig ismeretlen kéziratai

.konyvesblog. | 2012. október 17. |


Egy tel-avivi bírósági döntés szerint Franz Kafka és barátja, Max Brod kéziratait mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Az évek óta húzódó pernek azonban nem biztos, hogy vége van, a gyűjtemény eddigi tulajdonosa ugyanis már bejelentette, hogy megfellebbezi az ítéletet.

A Kafka-hagyaték ügyében mérföldkőnek számító döntést hozott vasárnap a tel-avivi bíróság, amely kimondta, hogy a több tízezer oldalra rúgó dokumentumcsomagot át kell adni az izraeli nemzeti könyvtárnak. A per már évek óta húzódik, az író munkásságának kutatói azonban abban reménykednek, hogy a mostani ítélet után végre kutathatóvá válnak a kéziratok. 

Franz Kafka 1924-ben bekövetkezett halála előtt barátját, Max Brodot bízta meg azzal, hogy égesse el az írásait. Brod azonban nem teljesítette a kérést, hanem a kiadatás mellett döntött, így jelenhettek meg A kastély, A per, Amerika című Kafka-művek.

Brod azután 1939-ben a nácizmus térnyerése miatt maga mögött hagyta Európát, palesztin földre érkezett, bőröndje pedig tömve volt Kafka kiadatlan kézirataival. Brod halála után a gyűjtemény, így saját naplója, Kafka jegyzetfüzetei és levelei, titkárnőjéhez, Esther Hofféhez kerültek, aki azután a kéziratok egy részét pénzzé tette, ami pedig megmaradt, azt két lányára hagyta.

A két idős örökösnő a per során azzal érvelt, hogy annak idején ajándékba kapták a – jelenleg tel-avivi és zürichi széfekben őrzött – kéziratokat. Mostani ítéletében a bíróság azonban ezt az állítást vitatja, és arra utasította Esther Hoffe lányát (a másik időközben elhunyt), hogy – Max Brod végakaratának megfelelően – adja át a kéziratokat az izraeli nemzeti könyvtárnak. (Brod annak idején úgy rendelkezett, hogy a gyűjteményt vagy a jeruzsálemi héber egyetemnek, vagy a tel-avivi városi könyvtárnak kell adni, vagy más közintézménynek Izraelben vagy külföldön.)

Az izraeli nemzeti könyvtár igazgatója üdvözölte a döntést, és bejelentette, hogy a gyűjtemény darabjait elérhetővé teszik majd az interneten. Ritchie Robertson, az oxfordi egyetem professzora azt mondta, hogy amíg a kéziratok elérhetőek az interneten, nem sokat számít, hogy fizikailag hol vannak a dokumentumok. Ő maga ugyanakkor nem nagyon hiszi, hogy igazán jelentős Kafka-anyag előkerülhet még, ha ugyanis lenne ilyen – vélte –, az már előkerült volna. Mindenesetre azt a professzor is elismerte, hogy sok érdekes életrajzi adatra fény derülhet, például Max Brod naplójából.

Eva Hoffe, a titkárnő, Esther Hoffe egyetlen ma még életben lévő lánya, mindazonáltal már közölte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!