„Ha Ray Bradbury a Fahrenheit 451 1953-as első vázlatát egy könyvtár érmés írógépén írta, amely minden 30 percért 10 centet kért, és összesen 9,80 dollárt költött, hány órájába telt a szerzőnek, hogy elkészítse a történetet?”. Sosem jeleskedtem a szöveges matekpéldák megoldásában, de első ránézésre az előbbi nem tűnik kivitelezhetetlennek.
Miért kell egy írónak bér-írógépet használnia?
Most, hogy mindenki kiszámolta az eredményt, vessünk egy pillantást a körülményekre is, mert hasonlóan érdekesek. Először is, mi az az érmés írógép? A kilencvenes években eszmélők számára a nyilvános telefonfülkékhez, a kétezres években szocializálódóknak a netkávézókhoz lehetne hasonlítani ezt a szolgáltatást.
Eddig rendben is van, de vajon miért kellett egy írónak bér-írógépet igénybe vennie? Amint az Open Culture cikkéből kiderül, Bradbury korábban a családi házuk garázsában dolgozott, amikor viszont megszülettek a gyerekei, helyszínt kellett változtatnia,
hiszen állandóan bekopogtak a papához az üvegablakon.
Bradbury legtöbbször csatlakozott hozzájuk, így ahelyett, hogy egy novellán vagy egy hosszabb kompozíción dolgozott volna, a lányaival töltötte az időt. Aztán, mivel a családi kassza megcsappant alaposan, be kellett látnia, hogy szigorúbb munkarendre van szüksége, úgyhogy a UCLA Powell Könyvtárának pincéjébe tette át a székhelyét.
„Éljetek a könyvtárban!”
Egy 2001-ben tartott írói szimpózium alkalmával Bradbury azt tanácsolta a hallgatóinak, hogy „az átkozott számítógépetek és az internet helyett éljétek a napjaitokat a könyvek között”. Ennek a Fahrenheit írása közben ő is eleget tett, de a tempójából arra következtethetünk, hogy hiányoztak neki a lányai. Persze nem a regény ma ismert verzióját pötyögte be az érmés írógépbe,
hanem egy karcsúbb, A tűzoltó címet viselő novellaváltozatot.
Amelyet később a kiadója kérésére regénnyé bővített. Hogy ezt ugyancsak az alagsori írógépteremben tette-e, arra vonatkozóan nem találtunk adatokat, az viszont biztos, hogy a gyorsaság nem ment a minőség kárára. Bradbury sem gondolta másképp, elvégre egy, az eredeti megjelenést 22 évvel követő újranyomás előszavában az író azt fogalmazta meg, hogy „Egyetlen gondolatot vagy szót sem változtattam meg a szövegben”.
Forrás: Open Culture
Nyitókép: Wikipedia