Megjelent az új Könyves Magazin, címlapon a Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj két nyertesével, Rakovszky Zsuzsával és Bartis Attilával.
Idén első alkalommal adták át a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat, előbbit Rakovszky Zsuzsa Fortepan című verseskötete kapta, utóbbit Bartis Attila A vége című regénye. A két nyertes nagyon különbözik egymástól, egyikük Sopronban írja köteteit, a másik Jáva szigetén tudott annyira felszabadulni, hogy befejezze regényét. Előbbi rajongva feledkezik bele a régmúlt képeibe, folyamatosan újrateremtve és élővé téve a múltat, utóbbi maga is fotós, akinek szüksége van mindkét kifejezési formára.
Könyves magazin 2016/3.
LIBRI-SHOPLINE NYRT, 2016, 76 oldal, 870 HUF
Rakovszky Zsuzsa kötetének verseit a Fortepan egy-egy darabja ihlette: „Nem annyira válogattam, mint inkább nézegettem a fortepanos képeket. Valaki belinkelt valamit, és a végén eljutottam ehhez a fényképgyűjteményhez, amit utána szenvedélyesen, órákon át nézegettem. Egyrészt az is érdekes, ami az én életidőm előtti, az meg különösen, ami azokból az évekből származik, amikor már én is megvoltam. Az ember emlékezete sajnos nem akaratlagosan működik, és hiába szeretnék valamit felidézni, szabad elhatározásból az nem megy, de ha látok valamit abból az időből, akkor esetleg beindul a spontán emlékezés. A versek közül elég kevés köthető konkrét fotókhoz, van olyan is, de nem sok. Inkább arról írtam, ami azokról a képekről eszembe jutott.”
Bartis kiemelte, hogy nemcsak A végében fontos a személyesség, hanem mindabban, amit valaha írt. „Szerintem alkati kérdés, én innen tudok hozzányúlni a dolgokhoz. Nagyon külön kell választani a személyességet és az önéletrajziságot, mert a kettő nagyon-nagyon nem ugyanaz. A vers ilyen szempontból szerencsésebb helyzetben van, mert ott természetesebb a személyesség. A prózánál végképp könnyen adja magát, hogy valami önéletrajzinak legyen titulálva, pedig csak személyességről van szó. Fel sem merül, hogy egy önéletrajzi elem rekonstruálható lenne, még akkor sem, ha vannak életrajzi motívumok a szövegben. Az viszont elég pontosan tükröződhet benne, hogy milyen lelkialkatú az ember, aki írta a szöveget, vagy mire figyel istenigazából a nagyvilágban.”
Orhan Pamuk Furcsaság a fejemben című legújabb regényének egy utcai árus a hőse, meg persze Isztambul, amely az elmúlt tizenöt évben többet változott, mint az író életének első ötven évében összesen. 2006 irodalmi Nobel-díjasa a Könyves Magazinnak adott interjújában elmesélte, hogyan éli meg Isztambul rohamos fejlődését, mi volt a célja a regénybeli szerelmi félreértéssel, és mi izgatja a leginkább a város tematikájában, közben elejtett néhány szót arról is, milyen könyvet tervez a jövőben.
Tóth Krisztina a metaforadömping miatt választotta új verseskötete címéül a Világadaptert, ami az értelmezések sokszínűségének logikáját követve akár a Memóriakártya, vagy az egyik központi vers után a Háromnegyed címet is kaphatta volna. Az elmúlt 5-6 évben keletkezett szövegekben a költő álmokon és mozgólépcsőn utazik a közös jövővé eufemizált halál felé, emlékművet állít a nagy elődöknek, és tőle szokatlan alanyisággal próbálja feldolgozni a gyászt. A költőt sosem múló hiányról, állandó elmozdulásról és pillanatnyi örömszerzésről kérdeztük.
Darvasi László évekig kutatta a szegedi boszorkányperek történetét, de azt mondja, új regénye, a Taligás nem a per krónikája. A borzalmakból ugyanis nem lehetett volna irodalmat írni. „Nem erről szól a könyv. Nekem kellett egy szerelem, egy párviadal, egy nyomozás.” Az íróval a prózába átszivárgó versekről, a regények között vándorló mutatványosokról, középkori kínzási módokról és a nehezen megszülető címekről is beszélgettünk.
Dante végre újra modern: Dante a maga idejében azt szerette volna, hogy az Isteni színjáték minél szélesebb tömegekhez eljusson. Nádasdy Ádám ugyanerre törekedett, amikor néhány éve úgy döntött, újrafordítja Dante monumentális alkotását. Az eredmény legalább olyan izgalmasra sikerült, mint maga a mű.
Körkapcsolás: Magyarország 44 év után újra kijutott a labdarúgó Európa-bajnokságra, ennek örömére felkértünk 5 írót, hogy írjanak novellát a magyar válogatott kultikus, lecserélhetetlen vagy épp népmesébe illő játékosairól – Fehér Renátó, Karafiáth Orsolya, Kiss Tibor Noé, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella a Könyves Magazinban
Így készült: Závada Pál (Egy piaci nap) és Zoltán Gábor (Orgia)
A Sorvezetőben Sepsi László, Fekete I. Alfonz és Erdős Virág az irodalmi díjakról
Tárgyalás: Nádas Péter dolgozószobája
A Könyves Magazin megtalálható a Libri bolthálózatában és kiemelt újságárusoknál, online megrendelhető a Bookline.hu-n, de érdemes rá előfizetni ezen a linken.
