Nőnek lenni nem feltétlenül jó

Tweek | 2009. december 01. |

Alice Munro: Egy jóravaló nő szerelme

Park Könyvkiadó, 2009, 362 oldal, 2500 Ft.

 

Nőnek lenni nem feltétlenül jó. Nem tudom, miért ez a mondat ugrott be az idei Nemzetközi Booker-díjas Alice Munro kötetének elolvasása után, de ha már, akkor megpróbálom megkeresni az okokat. A kötet női sorsokat mutat be: eltitkolt szerelem, megromlott házasság (egy novella, a Cortes-sziget kivételével mindegyik történetben rossz házasságról, válásról, félrelépésről olvashatunk), feszült szülő-gyerek viszony, anyaság és hivatás összeegyeztethetetlensége. A kötetcímadó elbeszélés Enidje a település őrangyala; saját élete úgyszólván nincs, idegeneket ápol, mindenkin segít, és nehéz eldönteni, melyik a meglepőbb, a gyilkosság leleplezése vagy az alig-alig sejtetett, mégis nyilvánvaló szerelem, amit Enid egy nyűgös, kiállhatatlan, halálos beteg nő férje (gyerekkorában barátja) iránt táplál. A Jakarta központi alakja Sonje, aki végletesen, megszállottan szereti világcsavargó, szabad szerelmet hajszoló férjét, és sok-sok év múltán sem képes elfogadni, hogy végérvényesen elveszítette. A Cortes-sziget Mrs. Gorrie-ja az elbeszélőn, az esetlen, tapasztalatlan fiatalasszonyon vezeti le magatehetetlen, béna férjével való házassága miatti kínjait (gyakorlatilag terrrorizálja), annál is inkább, mert a fiatal házasok viszonya jónak tűnik. Az Óvd az aratókat! Eve-je kénytelen felismerni, hogy lánya, Sophie terhesnek találja a társaságát; kettejük kapcsolata megromlott, vagy valami érthetetlen okból sohasem alakult ki ragaszkodás iránta a lányában, és a novella végén felbukkanó stopposlányban is képes afféle gyerekpótlékot keresni. A gyerekek maradnak hősnője az új szerelmet választja a gyerekei helyett, és évekkel később, amikor mér az a kapcsolat is tönkrement, örülhet, hogy a gyerekei megbocsátottak. A Bűzlik a pénztől főhőse a 10 éves Karin, aki apát keres abban a férfiban, akivel az anyjának viszonya van.A változás előtt elbeszélője apjával való viszonyáról számol be, mintha annak halála után próbálná megérteni, közelebb kerülni hozzá, ha már életében nem sikerült. Az Anyám álma fiatal, szétszórt hegedűművésznője az anyaságával nem tud mit kezdeni: miután rosszul szerepel a vizsgán, kis híján (persze nem szándékosan) megöli csecsemőjét (nem véletlen, hogy a Szent Lajos király hídját olvassa, melynek egyik szála egy elfuserált anya-lánya viszony, bár abban a lány nem képes szeretni a Limában körbenevetett, nem épp népszerű anyját).

Mindegyik novellában nők vagy gyerekek nézőpontjából ismerjük meg az eseményeket; a belső monológok inkább az egyes szám első személyű elbeszélőkre jellemzők, míg a többi történetben, ha előtérbe is kerül időnként valamelyik szereplő nézőpontja (többnyire a nő vagy gyerek főszereplőé; különösen érdekes az Anyám álma, amelyben a még meg sem született, majd később újszülött gyerek meséli el a történteket, akinek akkoriból nem lehetnek emlékei) inkább a felettük álló, bölcs, rejtőzködő, mindentudó narrátor érvényesül, aki nem rágja az olvasó szájába a történteket, különösebb sallangok nélkül tudósít minket szétesett családokról, kisiklott életekről és pocsék házasságokról; figurái elszigeteltnek tűnnek, akik igazából nem is képesek senkivel nyílt, bizalmas kapcsolatot kialakítani, nemcsak a házastársukkal, de a barátaikkal, gyerekeikkel sem. Ezek okáról pedig mélyen hallgat, mintha a szereplők lelkében felgyülemlett feszültséget, elfojtott haragot, szomorúságot tükrözné vissza.

Ellenben aprólékosan számol be vasalásról, főzésről, betegápolásról vagy éppen a testek állapotáról, különösen ha betegségről vagy más, nyomasztó, kényelmetlen állapotról van szó. Az utolsó elbeszélés hősnője terhes; nem éppen áldott állapotként számol be róla: „Véget vet a hasa egyik oldalán a rugdosásoktól fájós pont további sajgásának, meg a nemi szerve fájdalmának, mikor feltápászkodás közben beletódul a vér (mintha égő meleg borogatást tett volna rá). És a mellbimbói sem lesznek olyan nagyok, sötétek és dudorosak, és nem kell bekötöznie a lábán a kidagadó ereket, amikor reggel fölkel.” Idézem A változás előtt című novellából az abortusz naturalisztikus leírását is: „A méhből most borszínű zselé pottyant, meg vér, és valahol benne a magzat. Mint egy mütyür a müzlisdobozban vagy a pattogatott kukoricában a nyeremény” – fűzi hozzá szenvtelenül az elbeszélő, aki orvos apjának segédkezik a műtétnél.

A novellák férfi alakjai háttérbe szorulnak, kevésbé kidolgozottak, mint a női szereplők; mintha csupán eszközök volnának, viszonyítási pontok a nők életében, legyenek bár elhagyott férjek, hiányzó apák vagy megszállottság tárgyai – szóval, ha nőnek lenni nem is jó, arról nem a férfiak tehetnek. Az első, címadó elbeszélés Mrs. Quinnje meg éppenséggel az ellenpélda: ő maga az ördög, de a hárpia Mrs. Gorrie-t is említhetnénk. A sorsunkért – elromlásáért vagy jobbra fordulásáért − saját magunk vagyunk a felelősek, de mintha ez vonná maga után a történetek szereplőinek elhagyatottságát, magányát; meg talán a szövegek furcsa, ridegséget és melankóliát vegyítő atmoszféráját. Mi mindent fedhet a kanadai hó.

2008 (576)

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!