Nem veszi át a Janus Pannonius-díjat Hannu Launonen finn író, irodalmár, műfordító, aki erről a szándékáról csütörtökön levélben értesítette a Magyar PEN Clubot, döntését pedig azzal indokolta, hogy ez a magyar kormány által finanszírozott elismerés. Hannu Launonen a Finn PEN Club honlapján megjelentetett közleményében döntése indokául azt hozta fel, hogy a magyar kormány politikája az emberi jogok és a véleményszabadság szempontjából nem összeegyeztethető a Nemzetközi PEN Club alapelveivel.
„Launonen sem titkolja, hogy Budapesten beszélt valakivel, akitől információhoz jutott és ezt a döntést hozta" - mondta el Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke az MTI-nek, hozzátéve: nem tudják és nem is nyomoznak utána, kitől informálódhatott a finn irodalmár. Szőcs Géza elárulta: a tervek szerint a jövőben változik a Janus Pannonius-díj odaítélésének rendszere és csak az az író kapja majd meg a díjat, aki személyesen megjelenik az átadón.
A Magyar PEN Club csütörtök délutáni közleményében pedig azt írta, respektálják a döntést, ugyanakkor a következőket fűzték hozzá:
"E döntésének meghozatalában Ön »új információkra« hivatkozik. Kíváncsi volnék, ezek mit tartalmaznak és milyen forrásból származnak – továbbá természetesen arra is, miért nem kívánta ezeket összevetni a magyar PEN-től származó ismeretekkel. Az, hogy a díjat részben a magyar kormány finanszírozza, eddig sem volt titok. Mint ahogy az sem, hogy Magyarországon – szemben pl. Amerikával – a közkultúra finanszírozása állami feladat, amelyet a kormányzat lát el. Vagyis amikor Ön Budapesten belép egy színházba vagy koncertterembe – ha van ilyen szokása – vagy megnéz egy magyar filmet (sajnos, mostanában kevés készül), akkor a magyar kormányzat által épített, vagy tatarozott és fenntartott épületbe lép be és az előadás vagy a hangverseny, amelyet megnéz és meghallgat, ugyancsak kormányzati forrásból valósult meg. Erről is tájékoztatták Önt titokzatos informátorai?
Launonen úr, nem kívánom ezt az egészet megvitatni Önnel.
Egyrészt azért nem, mert az Ön – Ferlinghettit majmoló – gesztusának igencsak relatív a súlya, tekintve hogy eltörpül olyan személyiségeknek a díjjal kapcsolatos pozitív, elfogadó azonosulása mellett, mint Simin Behbahani, Adonis vagy Yves Bonnefoy költők, illetve mint amilyenek Itamar Jáoz-Keszt, Márton László, a balatonfüredi Fordítóházat vezető Rácz Péter, meg Jávorszky Béla, Csehy Zoltán vagy Gömöri György. Ezekről a költőkről és műfordítókról sokminden elmondható egyébként, sokféle kultúra, nyelv, meggyőződés hordozói, egyben azonban biztosan hasonlóak: független személyiségek, akik képesek felismerni illetve egymástól megkülönböztetni a manipulációt, politikai propagandát, belpolitikai alvilágot -: felismerni és különbséget tenni ezek között és igazi szellemi érték és közéleti misszió között.
Másrészt azért is fölöslegesnek és értelmetlennek gondolok bármilyen eszmecserét Önnel, mert annak alapján, ahogyan viselkedett, gyenge jellemű embernek tartom. Ez persze nem változtat azon, hogy műfordítói tevékenységét továbbra is kiemelkedőnek és értékesnek ítélem meg. Amiből az is következik, hogy meghívásom továbbra is érvényes egy budapesti Launonen – irodalmi estre a PEN szervezésében a Károlyi-palotában. Amit egyszer eldöntöttem, ahhoz ugyanis tartom magam.”
Az idei Janus Pannonius Költészeti Díjat augusztus végén a libanoni Ali Ahmad Szajid Eszber, művésznevén Adonis és a francia Yves Bonnefoy vehette át Pécsett. A fődíjak mellett két műfordítói díjat és egy különdíjat is odaítéltek az idén. A műfordítói díjat nyerte el Csehy Zoltán pozsonyi költő, műfordító, irodalomtörténész mellett Hannu Launonen finn irodalmár, a magyar költészet és irodalom fordítója, különdíjban pedig Gömöri György költő, műfordító, irodalomtörténész részesült.
