Nem megtámadni, hanem megérteni akarta Ferrantét az olasz újságíró

.konyvesblog. | 2016. október 08. |

51putd03r7l_sx317_bo1_204_203_200.jpgClaudio Gatti, az olasz üzleti napilap, az Il Sole 24 Ore újságírója október másodikán egyszerre jelentette meg a cikkét Elena Ferrante valódi személyazonosságáról a The New York Review of Bookson, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban és a francia Mediaparton. Az újságíró most azt mondja, nem volt szükség arra, hogy megoldjon egy rejtélyt, mert olasz irodalmi körökben nyílt titok volt, hogy ki áll a Ferrante név mögött. (Gatti úgy véli, a Rómában élő műfordító, Anita Raja – a szerk.)

Gatti szerint ő csak lerántotta a leplet egy hazugságról, és ehhez az egyetlen vonalon indult el, ami mindig működik, a pénzügyin. Cikke hatalmas felháborodást váltott ki az írók és az olvasók körében, Ferrante és a kiadója azonban eddig sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesüléseit. Gatti a levéltárakban fellelt információk alapján rakta össze Ferrante életét: arra jutott, hogy édesanyja túlélte a holokausztot, Németországból Olaszországba menekült, ahonnan Mussolini zsidótörvényei után kellett távoznia. Útja ezúttal Svájcba vezetett. Az asszony később hozzáment egy nápolyi elöljáróhoz, Rómában telepedtek le, Ferrante pedig már az olasz fővárosban nőtt fel. Nápoly-tetralógiájának hősei, Lila és Lenu mindketten erős nők, akik épp akkora túlélők, mint az író állítólagos édesanyja.

Gatti azt nyilatkozta, hogy a nyomozása csupán leleplezte a szerző és kiadója gondosan építgetett sztoriját, amely szerint Ferrante Nápolyban nőtt fel nagy szegénységben, egy varrónő négy lányának egyikeként. A Holokausztról a Frantumaglia: A Writer’s Journey című életrajzi könyvében nem esik egyetlen szó sem.

Gatti, aki egyébként szerette a tetralógiát, és még azt is megértette, hogy Ferrante nem áll a nyilvánosság elé, azt mondja, nem megtámadni akarta az írót, hanem megérteni, hogy kicsoda is ő. Az újságíró most azt kérdezi, vajon a történelem során mikor ártott vagy csökkentette az értékét bármilyen műalkotásnak az, hogy tudjuk, ki a felelős érte. Szerinte az, hogy Ferrante nem névtelen többé, nem elvesz, hanem hozzáad a műveihez.

A Nápoly-tetralógia első része, a Briliáns barátnőm novemberben érkezik a Parknál.

Forrás: Salon

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.