Nagydíjat kapott a Kázmér és Huba alkotója

.konyvesblog. | 2014. február 03. |

Bill Wattersont, a Kázmér és Huba című kultikus képregénysorozat atyját ismerték el a világ egyik legjelentősebb képregényfesztiváljának nagydíjával a franciaországi Angouleme-ben, ahol diplomáciai viszályt okozott egy, a második világháborús szexrabszolgákról szóló dél-koreai mangakiállítás.

Az 1985 és 1995 között világszerte több mint 2400 újságban publikált, két jó barát, egy örökmozgó kisfiú és eleven plüsstigrisének egymásra találását elmesélő Kázmér és Huba (Calvin and Hobbes) az egyik legsikeresebb amerikai képregény, gyűjteményköteteiből még tizenöt évvel a sorozat befejezése után is évi félmillió példányt értékesítettek, 2010-re közel összesen 45 millió darabot.

Magyar fordításban az 1990-es évek elejétől jelent meg különböző képregényfüzetekben és folyóiratokban, a képsor gyűjteménykötetekben való kiadását Nikowitz Nóra fordításában a Vad Virágok Könyvműhely kezdte meg 2007-ben.

A négynapos angouleme-i nemzetközi képregényfesztivál a francia ajkú világ legrangosabb rendezvénye a maga nemében, és a világ egyik legnagyobbja az évi 200 ezer látogatóval.

A vasárnap véget ért idei rendezvényen botrányt okozott, hogy a dél-koreai kormány támogatásával külön kiállítást szenteltek a második világháborús ázsiai szexrabszolgaság témájának. Az itt bemutatott, dél-koreai művészek alkotta képsorokon, képeken és videókon japán katonák rabolnak el és bántalmaznak koreai nőket.

Az Én vagyok a bizonyíték című tárlatot 17 ezer érdeklődő kereste fel, és a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a látogatók közül többen először szembesültek a második világháború idején a japán hadsereg által a megszállt országokban, főleg Koreában szexrabszolgaságra kényszerített mintegy 200 ezer nő esetével. Tokióban a kormány szóvivője sajtótájékoztatón nehezményezte a szexrabszolgaságnak szentelt képregényszekció megtartását, Párizsban pedig a japán nagykövet nyilatkozatban sajnálkozott amiatt, hogy úgymond politikai célokból "kiforgatják" a fesztivál célját. A japán kormány szerint a tárlattal a fesztivál "téves álláspontot" tesz magáévá, amely tovább komplikálja az amúgy is kényes japán-dél-koreai viszonyt. A japán nagykövetség francia, koreai és angol nyelvű brosúrát terjesztett a fesztiválon a japán álláspontról. A japán tiltakozások hatására lemondta a különtárlat népszerűsítésére tervezett angouleme-i sajtóértekezletét az odalátogató dél-koreai nőjogi és családügyi miniszter.

A koreai kiállításra válaszul japán képregényszerzők olyan műveket próbáltak meg kihelyezni, amelyek tagadják, hogy japán katonák akaratuk ellenére vittek magukkal koreai nőket, ezeket azonban a fesztivál szervezői még a megnyitó előtt eltávolíttatták. A fesztivál szervezői azt mondták az AFP-nek, hogy Japán soha nem kérte a régóta tervezett kiállítás törlését, amúgy pedig teljes szabadságot adnak az alkotóknak, és elutasítanak mindenféle külső beavatkozást.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.