Az ERR emberei a Baltikumban elkobzott könyveket szortírozzák (forrás)
A nácik által elrabolt, majd ilyen-olyan múzeumokba és magángyűjteményekbe kerülő, végül évtizedes perek tárgyát képező műkincseknek tonnányi irodalma van (mi is foglalkoztunk a témával, amikor pár éve magyarul is megjelent Anders Rydell Fosztogatók - Hogyan rabolták el a nácik Európa műkincseit című könyve, a szerzővel ITT interjúztunk is). A nácik viszont nemcsak műkincsekre tették rá a kezüket, hanem több millió könyvre is, erről viszont valamiért kevesebb szó esik. A New York Times beszámolója szerint viszont az utóbbi időben Európában és Amerikában is felgyorsult a keresés, és kutatók azt próbálják meg feltérképezni, vajon hol, adott esetben melyik könyvtárak polcain lappanghatnak az elrabolt könyvek.
A munkát nagyban segítik az újonnan nyílt archívumok, meg persze az internet, és azok a könyvtárasok, egyre többen amúgy, akik szívügyüknek tekintik ezeknek a könyveknek a felkutatását. A lap megszólaltatta Anders Rydellt is, aki azt mondta, hogy az emberek nagyon sokáig nem foglalkoztak ezzel a témával, egyszerűen félrenéztek, de szerinte többé ezt már nem tehetik meg.
A kutatókra mindenesetre gigantikus munka vár, például a berlini Központi és Regionális Könyvtár 3,5 millió példányos állományának csaknem a harmadát – a gyanú szerint – még a nácik zsákmányolták, ezt állítja legalábbis egy Sebastian Finsterwalder nevű kutató. Szerinte a nagy német könyvtárak többségében találhatók olyan könyvek, melyeket még a nácik loptak el.
Valami azonban elindult, és a restitúciós folyamat a kutatók reménye szerint hamarosan szemmel látható eredményt hozhat. Az elmúlt tíz évben a német és osztrák könyvtárak mintegy 30 ezer könyvet szolgáltattak vissza a tulajdonosaiknak, az örökösöknek vagy különböző intézeteknek (számuk nagyjából 600 körül mozog). 2015-ben például a bécsi közgazdasági egyetem könyvtára közel 700 olyan könyvet adott vissza Leopold Singer olajmérnök örököseinek, melyet annak idején a szakember könyvtárából loptak el. Van azonban, amikor egyetlen visszaszolgáltatott darab is nagyon sokat jelent egy-egy családnak. A potsdami könyvtár tavaly például egy 16. századi kötetet adott vissza az egykori tulajdonos, egy koncentrációs táborban megölt férfi családtagjainak. A könyvet, melyet egy rabbi írt és a Tóra-parancsok alapvetéseit magyarázza, az áldozat unokája azonosította egy internetes listán. Végül az egykori tulajdonos fia és unokája vette át a könyvet, amit utóbb nagyon érzelmes pillanatként írt le.
A rablásban annak idején Alfred Rosenberg bevetési egysége, az Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg (ERR) járt az élen, amely Európa-szerte több mint 6 ezer könyvtárat fosztott ki, igaz, az SS-vezér, Heinrich Himmler ügynökei is foglaltak le könyveket – főleg olyanokat, melyek a szabadkőműves mozgalomhoz kapcsolódtak. Bár a nácik hírhedtek voltak a könyvégetésekről, ám később a köteteket más könyvtárakba, illetve az 1941-ben „a zsidó kérdés tanulmányozására” létrehozott intézetbe szállították: az volt a tervük, hogy a háború után majd az itt tárolt könyvekből alapos ismeretekre tesznek szert az „ellenséges kultúrával” kapcsolatban, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a jövőben sikeresen védekezhessenek ellene.
Anders Rydell: Hitler számára a modern művészet betegség volt, amit ki kellett irtani
Joseph Goebbels (balra) és Adolf Hitler 1939-ben egy berlini múzeumban (kép forrás) „2013 januárjában Angela Merkel, Németország kancellárja hirtelen rádöbbent, hogy Hermann Göring szőnyegén áll" - kezdődik Anders Rydell Fosztogatók című könyvének egyik fejezete, és döbbenti rá az olvasót a náci műkincsrablások máig ható következményeire.
A világháború után az amerikai hadsereg létrehozott egy egységet, melynek az volt a feladata, hogy visszaszolgáltassa a nácik által ellopott műkincseket (tevékenységükről film is készült Műkincsvadászok címmel, George Clooney és Matt Damon főszereplésével). Az egység közel hárommillió elkobzott könyvet és kéziratot nézett át és szolgáltatott vissza a származási országba. A nácik által ellopott könyvek közül jócskán jutott Oroszországba is, az oroszok viszont nem mutatnak hajlandóságot a restitúcióra.
