Arról, hogy milyen egy tökéletes mondat, még az írók világában is megoszlanak a vélemények. Orwell legfőbb tanácsa az volt, hogy húzzunk ki minden felesleges szót. Virginia Woolf az igék erejében hitt. Baldwin arra törekedett, hogy a mondatai olyan tiszták legyenek, „mint egy csont”. A legtöbb írónak határozottan megvolt az elképzelése arról, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy mondat. Mutatjuk, mik voltak az írástechnikai trükkjeik és tanácsaik.
Minden író – függetlenül attól, hogy tapasztalt vagy pályakezdő – a mondatokkal játszik, hiszen az minden írás alapja: ha nem jók az egyes mondatok, nem fog működni a szöveg. A legtöbben hosszú évek munkájával kikísérletezték maguknak, hogy mitől lesz tökéletes egy mondat. Meglátásaikat gyakran meg is osztották a világgal, így el lehet lesni tőlük az írásművészet alapjait.
Egy Nobel-díjas tanácsai a kezdő íróknak
Forrás: WikimediaKét héttel ezelőtt hunyt el a Nobel-díjas brit író, V. S. Naipaul, azóta az egész világ rá és műveire emlékezik. Az 1932-ben született indiai származású szerző a hatvanas években kezdett írni, és a Mr. Biswas háza című regényével futott be. Irodalmi Nobeljét 2001-ben vehette...
James Baldwin számára például az elsődleges cél az volt, hogy olyan mondatot írjon, ami „tiszta, akár a csont”. Ezt a nézetet – még ha nem is mindenki pont így szokta megfogalmazni – több híres író is képviseli, sokan vélekednek úgy, hogy egy mondatnak mindig világosnak, egyszerűnek és rövidnek kell lennie. George Orwell például az egyik írásában úgy fogalmazott, hogy a jó próza olyan, mint egy ablaküveg. Jobb, ha az olvasó észre sem veszi a szavakat, mintha el is felejtené, hogy ott az ablak. Hitt a szöveg tisztaságában, a puritán próza erejében. „A tiszta nyelv legnagyobb ellensége a kétszínűség” – írta. A legfőbb tanácsa pedig az volt, hogy ha ki lehet húzni bármelyik szót a mondatból, akkor húzzuk ki.
Virginia Woolf viszont abban hitt, hogy minden az igéken múlik. Szerinte túl kell lendülni a hagyományos mondatszerkezeten ahhoz, hogy megmutassuk hogyan éreznek, gondolkodnak, vagy álmodnak az emberek. Néha használt egészen hosszú, kígyószerű, sok vesszővel tagolt mondatokat, máskor rövid, töredékes mondatokat ékelt közéjük. Az emberi elme nyugtalanságát, a cikázó gondolatok folyamát akarta megragadni.
Forrás: The Guardian
