Nemcsak regényíróként és a német egység helyreállításához vezető kelet-európai rendszerváltás nagy alakjaként, hanem társadalomtudósként, jelentős esszéistaként és a nemzetközi tekintélyű Berlini Művészeti Akadémia (AdK) első külföldi származású, és igen sikeres vezetőjeként is tisztelik Németországban a német nyelvterület irodalmában negyven éve jelen lévő Konrád Györgyöt, akinek 80. születésnapja alkalmából több vezető német politikus, köztük Joachim Gauck szövetségi elnök és Norbert Lammert, a Bundestag elnöke is gratulált.
A Kossuth-díjas magyar írónak, szociológusnak a német államfő és a törvényhozás alsóházának elnöke mellett Bernd Neumann kulturális államminiszter, Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere és a német közélet számos további neves képviselője is köszöntő levélben gratulált.
Joachim Gauck szövetségi elnök az író családja által az MTI-hez eljuttatott levelében kiemelte: Konrád György "különleges tanúja annak az évszázadnak, amelyben az európaiak szörnyűséges tapasztalatokat szereztek". A holokauszt túlélőjének és a kommunista diktatúra elszenvedőjének műveiből "többet meg lehet tudni az elárult eszmékről és az elveszett illúziókról, mint egy egész könyvtárnyi történeti munkából". Ugyanakkor Konrád Györgynek köszönet jár az Európa keleti és nyugati fele közötti közvetítő munkáért is, amelyet egyebek között az akadémia elnökeként végzett - tette hozzá a német államfő, aki személyesen is gratulálni kíván a magyar írónak, ezért meghívta hivatalába, a berlini Bellevue palotába.
Norbert Lammert levelében kiemelte: Konrád György a legjelentősebb kortárs európaiak közé tartozik. A magyar író a "gondolatainak erejével és személyes bátorságával" nemcsak az irodalomban, hanem Európa és a hazája szolgálatában is "nagyot alkotott" - tette hozzá a Bundestag elnöke.
Bernd Neumann kulturális államminiszter születésnapi üdvözlő levelében hangsúlyozta: Konrád Györgyöt - "a huszadik század krónikását" - a holokauszt, a háború és az elnyomás tapasztalatai "a béke és a szabadság kompromisszumot nem ismerő élharcosává" formálták. Életútja és művei hozzájárultak a kelet-európai rendszerváltáshoz és erkölcsi tekintéllyel ruházták fel, így igen szerencsés döntés volt, hogy 1997-ben őt választották meg az akadémia élére. A magyar író "alapvető jelentőségű" munkát végzett az újraegyesített akadémia belső egységének kialakításában és megbecsülést szerzett az intézménynek - emelte ki a miniszter.
Hasonlóképpen fogalmazott Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere is levelében, amelyben kiemelte: Konrád György az akadémia vezetőjeként maradandó érdemeket szerzett abban, hogy az újraegyesített ország újjászületett fővárosa ismét Németország művészeti és szellemi centrumává váljon.
A köszöntő levelek önmagukban is magyarázattal szolgálhatnak azzal kapcsolatban, hogy Konrád György miként vált a német nyelvterület ünnepelt írójává és a német közélet tekintélyes szereplőjévé. A magyar író hat évig, 1997-től 2003-ig irányította a kínai Aj Vej-vejtől a német Günter Grassig mintegy 400 tekintélyes művészt - írót, zenészt, képzőművészt, filmest - összefogó berlini akadémia munkáját, és hivatalba lépésekor már csaknem három évtizede jelen volt a német nyelvterület irodalmában.
Bemutatkozó regénye, A látogató 1973-ban jelent meg a Luchterhand kiadónál, a cenzúrázott magyarországi kiadással szemben teljes terjedelemben. A munka egy csapásra ismertté tette, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című, Szelényi Ivánnal közösen írt esszéje pedig "bombaként robbant", hiszen a titokban írt és Nyugat-Németországba kicsempészett alkotásban a szerzők leszámoltak a kommunista munkásállam mítoszával és leleplezték a rendszer valódi természetét - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap.
A Konrád György 80. születésnapja alkalmából közölt írásban kiemelték: a magyar író a Közép-Európa-gondolat képviselőjeként "jelentősen hozzájárult a szovjet imperializmus ideológiájának diszkreditálásához", s már 1984-ben a vasfüggöny lebontására szólított fel, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni Oroszország stratégiai érdekeit.
Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz Hans-Henning Paetzke fordításában jelent meg németül a Suhrkamp kiadónál 1978-ban. Hans-Henning Paetzke a szociológiai tanulmány óta csaknem húsz további Konrád-kötetet fordított németre. A Budapesten élő író és műfordító az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: az 1956-os forradalom után többek között Déry Tibor és Ottlik Géza révén "feljött a magyar irodalom" a német nyelvterületen, aztán lassan elült a "magyar hullám", a hetvenes évek második felétől viszont Konrád György munkái révén ismét megindult.
Volt egy időszak, amikor Konrád György számított a legnagyobb kortárs magyar írónak a német közegben, jelenleg pedig "a legnagyobbak egyike", hiszen felzárkózott például Nádas Péter, Kertész Imre és Esterházy Péter - mondta Hans-Henning Paetzke.
Hangsúlyozta: nem lehet pontosan tudni, hogy mitől lesz sikeres egy magyar író Németországban. Sokat számít például az aktuális társadalmi légkör, Konrád György esetében pedig meghatározó tényező, hogy a szerző nemcsak regényíró, hanem "világméretű esszéista is".
Nagy ritkaság, hogy valaki "mindkét terepen tud mozogni", Konrád esszéi pedig rendkívül fontosak - emelte ki Hans-Henning Paetzke. Hozzátette: "Sokan ma még nem is tudják, hogy mennyire fontosak Konrád György esszéi. Az a prognózisom, hogy száz év múlva az ő esszéin keresztül értik majd meg a mai világot."
(MTI)
