Mi számít sikernek ma a magyar irodalomban?

.konyvesblog. | 2015. március 27. |

Mit szólt Nyáry Krisztián, amikor felkérték a Magvető vezetésére? Mi számít ma sikernek a könyvkiadásban? Hogyan lehet eljutni a fiatal olvasókhoz? Baló György műsorában Nyáry Krisztián, a Magvető igazgatója és Radnóti Sándor kritikus, irodalomtörténész beszélt magas- és középkultúráról, marketingről, és a csökkenő példányszámokról. Kigyűjtöttük a beszélgetés néhány izgalmas részletét, de érdemes a teljes videót is végignézni!

  • Még mindig meg vagyok lepve – mondta Nyáry Krisztián arra, mit szólt, amikor felkérték a Magvető igazgatására. Egyszer van az ember életében egy ilyen lehetőség – tette még hozzá.
  • Radnóti Sándor az „ősidőkben” három évig volt a Magvető szerkesztője.
  • Nyáry: Az író szempontjából a siker mércéje – az eladott példányszám mellett –, hogy könyvei eljutnak-e ahhoz a közönséghez, amelyhez ő szeretné. Ezt kell összehangolni a kiadó céljaival.
  • Hogy lehet eljutni a fiatalokhoz? Nyáry nem pesszimista ezen a téren, a slam poetry esteken például tömegek vesznek részt, kérdés, hogyan lehet ugyanezeknek az embereknek versesköteteket eladni.
  • 25 éve még 100 millió fölött volt az eladott összesített példányszám Magyarországon, ez 1997-ig meredeken csökkent, majd 2013-ra 40 millió alá esett. A csökkenés 60 százalékos.
  • Radnóti: A Kádár-korszakban más irodalomkép volt az olvasóban, és más irodalmi öntudat az íróban is. A Kádár-korban a szórakozási lehetőségek kevésbé voltak diverzifikáltak, emellett az irodalomban előszeretettel keresték azokat a célzásokat és utalásokat, amelyeket egy korlátozott nyilvánosság keretei között csak itt találtak meg. Ebből a szempontból Esterházy és Spiró is „aranybánya” volt. Ez megszűnt a rendszerváltás után, ami az írószerep megváltozásával is járt.
  • Nyáry: Ha már 3 ezer kötetben elmegy egy verseskötet, az sikernek számít, novelláskötetnél ez a szám 5 ezernél húzható meg, regények szerencsére elmennek 10 ezer fölötti példányban is.
  • Születtek remekművek a rendszerváltozás után is, példaként hozható Esterházy Harmonia caelestise vagy a Párhuzamos történetek Nádastól (Radnóti Sándor).

  • Nyáry: A prózaíróknál is felnőtt már egy középgeneráció, „nem a semmiből került elő Dragomán György, Grecsó Krisztián, Cserna-Szabó András”, van utánpótlás, hogy az egészen fiatalokról ne is beszéljünk.
  • A legnagyobb veszély Nyáry szerint, hogy a nagy hatvanas írógenerációval ne öregedjen meg a saját olvasóközönsége, meg kell találni az újakat.
  • Ugyanakkor a középiskolai tanárok például már nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a friss köteteket – vetette közbe Radnóti Sándor.
  • Nyáry szerint a kiadónak alapvetően három terméke van: azok a szövegek, melyeket kiad, a szerzői, illetve a kiadói imázs. Mindegyiket el kell juttatnia a közönséghez. Feladata: meghagyni azt az itthon ma már nem általános konzervatív szerkesztési hagyományt, ami a Magvetőt jellemzi (szöveggondozás, szerzővel való kapcsolattartás, stb.), másrészt a marketinget illetően modernnek kell lenni.
  • Radnóti Sándor szerint a magas- és a tömegkultúra között van egyfajta középkultúra, ami itthon eléggé hiányzik – ezek közé tartoznának például a színvonalas életrajzok.