Meghalt Slawomir Mrozek

.konyvesblog. | 2013. augusztus 15. |

5.jpg(fotó: Judyta Papp, Krakkó, 1999)

Életének 83. évében elhunyt a lengyel író, drámaíró, az abszurd kelet-európai mestere, Sławomir Mrożek. Sokoldalú művész volt, szabadon mozgott egyik kifejezési formából a másikba. Karikaturistaként és újságíróként indult, majd az ötvenes évek közepén az irodalom felé fordult. Darabjai hétköznapi eseményeket mutatnak be, hősei reakciói pedig az emberi viselkedés abszurditását tárják fel. Első drámáját, a Rendőrséget 1958-ban írta, a magyar nézők pedig Bűbájos éj című darabját láthatták először kaposvári Csiky Gergely Színházban. (Az 1965-ös előadás díszletét Tarr Béla tervezte). Legismertebb drámája, a Tangó 1964-ben jelent meg.

Mrożek 1930. június 29-én született egy dél-lengyel faluban, Borzęcinben.  Nem sokkal ezután, apja, Stanisław egy krakkói postán kapott állást, ezért a család a nagyvárosba költözött. Sławomir a második világháborút vidéken vészelte át, majd Krakkóban végezte el a gimnáziumot. Az egyetemen építészetet, művészettörténetet, és keleti tanulmányokat hallgatott, de egyikért sem lelkesedett túlzottan. 1950-től karikaturistaként kezdett dolgozni, és a Przekrój és a Szpilki nevű folyóiratokban megjelentetett szatirikus rajzaival hamar népszerűvé vált. 1950 és 1954 között a Dziennik Polskinál volt újságíró, és buzgón próbált megfelelni az „ideológiailag korrekt újságírás” igényeinek. Cikkeiben az épülő szocializmust támogatta, és bár eszméi gyorsan és gyökeresen megváltoztak, sosem tagadta meg múltját. Húszévesen kész volt elfogadni bármilyen ideológiát, az egyetlen, ami számított, az volt, hogy forradalmi legyen, írta Baltazár című önéletrajzi könyvében.

Műveiben a sztereotípiákat és a Lengyel Népköztársaság mindennapjainak abszurditását gúnyolta. Legfőbb ihletforrásai Lengyelország német megszállása, és a háború után virágzó sztálinizmus voltak. Prózaíróként 1953-ban debütált, szatirikus történetei két kötetben (Tales from Bumblebee Mountain, Practical Half-Armour) jelentek meg. 1957-ben megjelent a magyarul is olvasható Elefánt című gyűjtemény, majd egy évvel később jött első drámája, a Rendőrség. Legismertebb darabjait még franciaországi emigrációja előtt írta, a leghíresebbet, a Tangót 1965-ben állították először színpadra. Mrożek élt Párizsban, Olaszországban, majd Mexikóban.Nizzai otthonában érte a halál. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók