Meghalt Slawomir Mrozek

.konyvesblog. | 2013. augusztus 15. |

5.jpg(fotó: Judyta Papp, Krakkó, 1999)

Életének 83. évében elhunyt a lengyel író, drámaíró, az abszurd kelet-európai mestere, Sławomir Mrożek. Sokoldalú művész volt, szabadon mozgott egyik kifejezési formából a másikba. Karikaturistaként és újságíróként indult, majd az ötvenes évek közepén az irodalom felé fordult. Darabjai hétköznapi eseményeket mutatnak be, hősei reakciói pedig az emberi viselkedés abszurditását tárják fel. Első drámáját, a Rendőrséget 1958-ban írta, a magyar nézők pedig Bűbájos éj című darabját láthatták először kaposvári Csiky Gergely Színházban. (Az 1965-ös előadás díszletét Tarr Béla tervezte). Legismertebb drámája, a Tangó 1964-ben jelent meg.

Mrożek 1930. június 29-én született egy dél-lengyel faluban, Borzęcinben.  Nem sokkal ezután, apja, Stanisław egy krakkói postán kapott állást, ezért a család a nagyvárosba költözött. Sławomir a második világháborút vidéken vészelte át, majd Krakkóban végezte el a gimnáziumot. Az egyetemen építészetet, művészettörténetet, és keleti tanulmányokat hallgatott, de egyikért sem lelkesedett túlzottan. 1950-től karikaturistaként kezdett dolgozni, és a Przekrój és a Szpilki nevű folyóiratokban megjelentetett szatirikus rajzaival hamar népszerűvé vált. 1950 és 1954 között a Dziennik Polskinál volt újságíró, és buzgón próbált megfelelni az „ideológiailag korrekt újságírás” igényeinek. Cikkeiben az épülő szocializmust támogatta, és bár eszméi gyorsan és gyökeresen megváltoztak, sosem tagadta meg múltját. Húszévesen kész volt elfogadni bármilyen ideológiát, az egyetlen, ami számított, az volt, hogy forradalmi legyen, írta Baltazár című önéletrajzi könyvében.

Műveiben a sztereotípiákat és a Lengyel Népköztársaság mindennapjainak abszurditását gúnyolta. Legfőbb ihletforrásai Lengyelország német megszállása, és a háború után virágzó sztálinizmus voltak. Prózaíróként 1953-ban debütált, szatirikus történetei két kötetben (Tales from Bumblebee Mountain, Practical Half-Armour) jelentek meg. 1957-ben megjelent a magyarul is olvasható Elefánt című gyűjtemény, majd egy évvel később jött első drámája, a Rendőrség. Legismertebb darabjait még franciaországi emigrációja előtt írta, a leghíresebbet, a Tangót 1965-ben állították először színpadra. Mrożek élt Párizsban, Olaszországban, majd Mexikóban.Nizzai otthonában érte a halál. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!