Nyolcvanhét esztendős korában augusztus 20-án elhunyt Elmore Leonard. Az író-forgatókönyvíró július végén agyvérzést kapott, kórházba került, és bár családja bizakodó volt, (amerikai idő szerint) ma reggel azonban szerettei körében meghalt.
Leonard New Orleansban született, de családjával a harmincas években Detroitba költözött, és ott élte le egész életét. A második világháborúban a haditengerészetnél szolgált, majd a Detroiti Egyetemen szerzett diplomát. Kezdetben novellákat és westerneket írt, majd a bűnügyi témák felé fordult.
Első nyomtatásban megjelent novellája az 1951-es The Trail of the Apache volt, ezt követték a The Boy Who Smiled, The Tonto Woman és a The Captives, mind western. Az első regénye a The Bounty Hunters, amelyben fejvadászok egy gyilkos apacs nyomát kutatják Mexikóban. A klasszikus Hombre-t már 1961-ben „minden idők egyik legjobb western-regényének” választották. Néhány évvel ezelőtt Amerika western-szerzői életműdíjat tűztek Leonard ingére. „Munkái hatalmas befolyással bírtak a westernre és a krimire”, mondta akkor Johnny D. Boggs, a szervezet elnöke. „Tehetsége már kezdettől fogva szembetűnő volt és nem habozott sosem kockáztatni. Könyvei ezért értek meg számtalan kiadást és western-novelláinak antológiái ezért töltenek meg polcokat.”
Leonardnak sok regénye került a filmvászonra, és maga is írt forgatókönyveket. Az első filmes adaptációja Paul Newman főszereplésével A hallgatag ember volt 1967-ben, a Börtönvonat Yumába és A nagy zsozsó (The Big Bounce) című könyveit pedig kétszer is megfilmesítették Hollywoodban. A feldolgozások közül a legismertebbek közé tartozik a Jackie Brown (ez a Rum Punch című Leonard-regény adaptációja), illetve a Szóljatok a köpcösnek (Get Shorty).
A Detroit Dickenseként emlegetett Leonard több mint negyven regényt írt, magyarul legutóbb a Raylan jelent meg. A kritika egyebek mellett bátor realizmusáért és erős párbeszédeiért szerette. „Leonard valószínűleg Amerika legjobb dialógírója: elképesztő élet- és szakmai tapasztalata mérföldes előnyt biztosít neki. A prózája egyébként minimalista, de célratörő, ám a párbeszédeivel többet elmond, mint más szerző az 500 oldalas fotelkitámasztóival” – írtuk róla korábban.
Elmore Leonard már nem érhette meg Blue Dreams című 47. regényének megjelenését, és a Torontói Filmfesztivált sem, amelynek zárófilmjeként mutatják be szeptember 15-én a The Switch című regénye nyomán készült Life of Crime című bűnügyi alkotást. Leonard 2012-ben megkapta az amerikai irodalomhoz való kiemelkedő hozzájárulásáért az amerikai Nemzeti Könyvalap életműdíját.
Munkamódszerén egészen idős korában sem változtatott: Leonard néhány éve az AP-nek mesélte el, hogy rendszerint délelőtt 10 körül ült le az íróasztalához, rágyújtott, és először kézírással vetette papírra gondolatait. Ha készen lett egy oldallal, azt írógéppel letisztázta. A cél az volt, hogy este 6-ra három-öt oldallal elkészüljön. Elmore Leonard nevéhez kötődik amúgy a regényírás tíz szabálya. Ezek röviden a következők:
1) Soha ne kezdd a könyvedet az időjárás leírásával.
2) Hagyd el az előszót is, ennek használata ugyanis nagyon bosszantó lehet.
3) A párbeszédekben ne használj más igét a „mondta” helyett.
4) Soha ne használj határozószót a „mondta” ige árnyalására.
5) Fogd vissza a felkiáltójelek használatát.
6) Soha ne használj olyan kifejezéseket, hogy „hirtelen” vagy „elszabadult a pokol”.
7) Csínján bánj a regionális dialektusok használatával.
8) Hagyd el a szereplők részletes leírását.
9) Ne foglalkozz részletekbe menően a tárgyak, helyszínek leírásával.
10) Próbáld meg kihagyni azokat a részeket, melyeket az olvasók nagy eséllyel úgyis átugornának.
+ 1 És a legfontosabb: ha az adott rész felolvasva írott szövegnek hangzik, azonnal írd át.
Forrás: Guardian, Globe and Mail, MTI
