Elmore Leonard: Raylan - A törvény embere

Jaffa Kiadó, 250 oldal, 2012, 2352 Ft

Nem, remekműnek nem remekmű, akárhogy szeretné is a Los Angeles Times meg a könyv borítója ezt velünk elhtetni. Sőt, a Raylan még Leonard életművében sem foglal el kiemelkedő helyet, meg sem közelíti a Swag vagy a Glitz színvonalát. Fordulatos ponyva, a Justified-sorozat sikerére rásegítő, illetve abból élő krimi, de annál nem több.

A párbeszédek szokásos módon csodálatosak – belekukkantottam az eredeti angol változatba is, ott Leonard egy az egyben hozza a Kentucky szlenget, amelyet Nemes Krisztián alapos fordítása képes is itt-ott érzékeltetni. Leonard valószinűleg Amerikai legjobb dialógírója: elképesztő élet- és szakmai tapasztalata mérföldes előnyt biztosít neki. A prózája egyébként minimalista, de célratörő, ám a párbeszédeivel többet elmond, mint más szerző az 500 oldalas fotelkitámasztóival.

A könyv az amerikai Justified (nálunk: A törvény embere) című sorozathoz kötődik, amely Leonard egyik legnépszerűbb figuráját, Raylan Givens szövetségi rendőrt állítja középpontjába. Akik ismerik a szériát, azoknak a regény sztorija nem hat majd újdonságként. Kicsit olyan ez a könyv, mintha egy másik Justified-dimenzióban játszódna – találkoztunk ugyan már ugyanezekkel a karakterekkel, mégis másmilyennek, sorozatbeli énjüktől hajszálnyira eltérőnek olvashatjuk őket. Olyannak, ahogy Leonard eredetileg elképzelte a bagázst.

Rövid leírás

A Kentucky állambeli Harlan megye különös alakokkal teli világában a nők okozzák a legtöbb gondot. Layla, a vadítóan érzéki transzplantációs nővér egy volt autótolvajjal és két dílerrel összeállva emberi vesével üzletel, Carol, a helyi bányavállalat hűvös szépségű vezetője szereti fegyverrel megoldani a vitás ügyeket, no és ott van Jackie, az ellenállhatatlanul gyönyörű pókerjátékos, akit ezúttal bankrablással gyanúsítanak. Raylan Givens szövetségi rendőrbíró sem hétköznapi figura: keveset beszél, de minden szava telitalálat. És nem használja feleslegesen a fegyverét, ha lő, akkor mindig pontosan céloz. Raylan igyekszik felgöngyölíteni a szálakat, de a nők kísértésének sokszor nem könnyű ellenállni...

Givens először Leonard Prontó című regényében tűnt fel, majd újra felbukkant a Riding the Rap-ben, illetve a Fire in the Hole című novellában, ez képezte a tévésorozat alapját is. Az a probléma igazán a Raylan-nel, tehát ezzel a nálunk nemrégiben kiadott regénnyel, nem magával a karakterrel, hogy – bár a dalógok (lásd fent) sziporkáznak, és a tempó vágtató – a történet recseg-ropog, a korábbi Givens-regényeknél pedig egyértelműen gyengébb.

Három különböző sztorivonal lett a regény szövetébe belepaszírozva, és mindhármat viszontláthattuk már a sorozat különböző epizódjaikét – ha nem is teljesen ugyanebben a formában. A sorozat írói egyes figurákat fel-, vagy lecseréltek, de a hasonlóság ettől még egyértelmű. A narratíva efféle torlódása azt eredményezi, hogy nincs a regénynek se fókusza, se gerince, és az egész eleve túlságosan hagyatkozik Givens előéletére (értsd: vagy a korábbi könyvek, vagy a széria alapos ismeretére). Aki ezekben nem profi, össze lesz zavarodva, mert ebben a könyvben nincs szinte semmi expozíció – a sorozat rajongói meg szintén csalódottak lesznek, hiszen tudják jól, hogy mi lesz a végkimenetel.

Elég az hozzá, Leonard életművéhez nem itt kell hozzákezdeni. Sőt.