Már lassan egy éve, hogy a DC kijött az Új 52-vel, letarolta az amerikai képrgénypiacot, és évek, évtizedek óta először beelőzte a Marvelt az eladási statisztikákban. Bár a kiadó ódzkodott a „reboot” szó használatától, szeptemberben minden addigi sorozatát beszüntette, és 52 újat indított (illetve sokat „csak” újraszámozott). A változtatás, a „realaunch”, vagyis újraindítás, ahogy a DC-nél nevezték, mélyen belenyúlt az egész szuperhősuniverzumba. Egy sor karaktert újragondoltak, új eredettörténettel, új háttérrel ruházták fel őket, és alapjaiban rengették meg az utóbbi évtizedek kontinuitását (csak a Zöld Lámpás franchise-ban folytatódnak a történetek úgy, mintha mi sem történt volna). Máig sem teljesen világos, hogy pontosan mely relaunch előtti sztorik érvényesek még mindig (néhányról tudjuk, hogy azok: mint a Gyilkos tréfa vagy az Identity Crisis), és melyek nem (Clark Kent és Lois Lane házassága pl. ebben az új világban sosem történt meg). Továbbá, a DC az alkiadóit is átformálta: a keményebb, kompromisszummentesebb szuperhőstörténeteikről ismert Wildstormot megszűntette, karaktereit (pl. a Stormwatch hőseit) integrálta az Új 52 világába – ugyanezt tette a kifejezetten a felnőtteknek szóló Vertigo néhány figurájával, így pl. John Constantine-nal. A nagyszabású ráncfelvarrás természetesen azt a célt szolgálta, hogy új olvasókat csalogassanak magukhoz.
Nem titok, hogy az amerikai képregénypiac évek óta pang, a vásárlókört főleg a régi, immár huszonéves vagy még idősebb rajongók alkotják, és – a jövő szempontjából igencsak aggasztó módon – hiányzik az utánpótlás. És bár, ahogy azt fent említettem, anyagilag nagyot hasított a DC ezzel a húzással, fontosabb, ambiciózusabb céljait nem érte el: az első felmérések szerint az Új 52 olvasóinak mindössze 5 százaléka új a képregények világában, csak a 7 százalékuk nő, és csak kettő, ismétlem, 2 százalékuk van 18 éves kor alatt. Más kérdés, hogy a Marvelt ez kevéssé vigasztalhatta, amikor azt látták, hogy a DC új sorozatai úgy körözik le legnépszerűbb címeit, mintha ott sem lennének. Voltak kisebb-nagyobb válságkezelési kísérletek (néhány jól fogyó szériát, mint pl. Jason Aaron Wolverine & the X-Menjét, kéthetivé tettek), de az igazi válaszlépés majdnem egy évet váratott magára.
Marvel NOW
Kedden jelentette be a Marvel, hogy októberben indul a Marvel NOW: öt hónapon keresztül legalább 20, de valószínűleg több sorozatot fognak indítani, illetve újraindítani. Mindezt a még jelenleg is futó Avengers vs. X-Men minisorozat/crossover után, illetve annak egyenes következményeként (a DC hasonlóan, a Flashpoint című történettel vezette fel az Új 52-t tavaly nyáron). Az Avengers vs. X-Menben a két szuperhőscsapat egyfajta háborúba keveredik egymással, miután nyilvánvalóvá válik, hogy egy kozmikus, parazitaszerű entitás, a Főnix, ami egész bolygókat, naprendszereket képes elpusztítani, a Föld felé tart, hogy egyesüljön a Hope nevű fiatal mutánssal, aki az X-Men egyes tagjai szerint az ő messiásuk lehet. Az X-Men (élükön az egyre militánsabb vezetővel, Küklopsszal) mindent megtesz annak érdekében, hogy Hope képes legyen uralni a hatalmas erőt, ami érte jön, és ezáltal megmenteni a kihalás szélén álló mutáns fajt, az Avengers tagjai azonban csak globális katasztrófát látnak a közelgő lényben.
A sztori azóta túllépett ezen a ponton (a Főnix megérkezett, és ennek egészen más következményei lettek, mint amikre bárki gondolt volna), de a csata a két szuperhőscsapat közt tovább folyik. Hogy az Avengers vs. X-Men hogyan ér véget, azt egyelőre csak az írók tudják, de az már most biztos, hogy a Marvel történetének egyik legnagyobb lépését vezeti fel. És mivel egyes karakterek istenszerű képességek birtokába jutottak, még némi kontinuitás-átírásra is van esély. Noha, akárcsak tavaly a DC, most a Marvel is úgy kerüli a „reboot” szó használatát, mint a pestist (Brian Michael Bendis twittere ma reggelről: „Nem érdekel, mit gondoltok, hogy mi lesz Marvel NOW, én mondom… nem reboot!”). Vagyis ragaszkodnak ahhoz, hogy visszamenőleg nem változtatnak meg semmit, a karakterek maradnak azok, akik eddig is voltak, és a régi történetek sem fognak eltörlődni/módosulni. Ez „csak” egy új irány, egy vérfrissítés. Meglátjuk.
Lássuk, mit tudunk eddig
A sok-sok új sorozatból kedd óta négyet jelentettek be.
Uncanny Avengers: Rick Remender (Fear Agent, Secret Avengers) írja, John Cassaday (Astonishing X-Men) rajzolja. Az előzetes információk szerint ez foglalkozik leginkább közvetlenül az Avengers vs. X-Men majdani következményeivel. A most még egymással harcoló két csapat szorosabban fog együttműködni, mint korábban bármikor; többek közt Amerika Kapitánynak köszönhetően, aki ráébred, hogy eddig messze nem tett eleget, hogy segítse a mutánsok ügyét (ezt a témát egyébként már sokszor érintették, évekkel ezelőtti sztorikban is). Az Uncanny Avengersbe innen is, onnan is delegálnak tagokat,a borító alapján a kezdeti felállás Thorból, Rozsomákból, Amerika Kapitányból, a Skarlát Boszorkányból, Vadócból és Plazmából áll majd – utóbbival kapcsolatban Remender azt ígéri, olyan nagy szerepe lesz a Marvel Univerzumban, mint még soha.
Természetesen nem csak a hősök lesznek „vegyesek”, hanem a gonoszok is. Az első sztori gazembere a Vörös Koponya lesz, méghozzá a második világháborúbeli „fiatal” énje, akinek a tudatát Arnim Zola transzportálja a jelenbe 1943-ból. Remender szavai: „Totál náci rohadék.” A sorozat Októberben startol. (Ami miatt aggódhatunk: Cassaday-t, noha remek rajzoló, nem úgy ismerjük, mint aki képes tartani a lépést a havi megjelenéssel.)
Avengers: Jonathan Hickman (The Nightly News, Fantastic Four) írja, Jerome Opena (Fear Agent, Uncanny X-force) rajzolja. Ha a Fantasztikus Négyeshez írt sztorijából indulunk ki, Hickman valami komplex, hosszútávon kibomló, jó előre, aprólékosan eltervezett és kiszámított, grandiózus történetet fog írni – és a nyilatkozatai is erre utalnak. Állítása szerint nem féltucatnyi, hanem nagyjából 20 szereplővel fog bűvészkedni, köztük nagy nevekkel, B-listás figurákkal, és új karakterekkel egyaránt. Soknak tűnik, de Hickmannek van érzéke a csapatdinamikához (ld. a Fantasztikus Négyesből kinőtt szériáját, az FF-et). Hogy kikből fog állni a csapat, az még rejtély, eddig egyetlen nevet erősítettek meg: Sang-Chiét (Master of Kung-fu). Mivel ő afféle földhöz ragadtabb hős, kicsit furán hangzik, hogy Hickman jóval nagyvolumenűbb sztorikkal készül, mint elődje, Brian Michael Bendis: kozmikus szintre kell gondolni, űrre, idegenekre, galaktikus fenyegetésekre. Decemberben indul, kéthetente jelenik majd meg.
All-New X-Men: Brian Michael Bendis (Powers, Avengers, New Avengers) írja, Stuart Immonen (Ultimate Spider-Man, New Avengers) rajzolja. Azt már egy ideje tudjuk, hogy Bendis nyolc év után idén otthagyja az Avengers címeket, és arról is pletykáltak, hogy az X-Ment fogja kezelésbe venni. Az első sztorija nem is hangzik rosszul: a ’60-as években bemutatott, eredeti X-Men csapat még tinédzser tagjai (Küklopsz, Bestia, Jégember, Angyal, Marvel Girl, azaz Jean Grey) valahogy idekeverednek a múltból, a mutáns faj sötét, kihalás szélén álló jelenébe – és nagyon nem tetszik nekik, amit látnak. Bendis ígérete szerint ez egy emberi történet, egyfajta karakterdráma lesz: fiatal, idealista hősök összeütközése a kőkemény valósággal (én azért sok ököl és arc összeütközését is prognosztizálom). Ez jól hangzik, de a talaj ingoványos: a 60 évvel ezelőtti karakterek nem biztos, hogy a legjobbak az új olvasók megnyeréséhez, a jelenlegi rajongók pedig a kontinuitásváltoztatást lehetővé tevő időutazásos koncepció miatt moroghatnak. Novemberben startol.
New Avengers: Jonathan Hickman írja, Steve Epting (Captain America, The Marvels Project) rajzolja. Erről még szinte semmit nem lehet tudni, de az látszik belőle, hogy Bendis után Hickman lesz a következő nagy autoritás az Avengers világában. Januárban indul.
Vasember, Thor, Amerika Kapitány, Hulk, Pókember és Rozsomák szintén új sorozatokat kapnak (hogy a már meglévők helyett, vagy azok mellett, az még nem világos, ahogy az sem, hogy kik fogják írni-rajzolni őket).
Egyelőre ennyit tudunk, az egyetlen, ami további fogódzkodót nyújt, az Joe Quesada rajza, ami 13 Marvel-hőst ábrázol (nem egy konkrét csapat csoportképe ez, csak néhány karakter, akiknek nagy szerepük lesz a jövőben (is)). Illetve fogódzkodó helyett inkább kérdéseket: Miért van Hulkon páncél (hülye ötletnek tűnik), és mi az az előtte lebegő „gömbrobot”, mire véljük Küklopsz új kosztümjét, és főleg: miért tűnik úgy, mintha az Ultimate világ feketebőrű, Samuel L. Jacksonról mintázott Nick Furyja állna ott, a karakter eredeti, ebbe a világba tartozó, fehérbőrű verziója helyett? (Az viszont, hogy legalul Rocket Raccoon szorongat egy kiságyút, megerősíteni látszik az elmúlt egy hét pletykáit, melyek szerint az ő szereplésével is futott Guardians of the Galaxyból lesz a Marvel következő, 2014-es mozifilmje.)
Mondjuk ki: ráfér a Marvelre a ráncfelvarrás. Nem biztos, hogy egy ilyen drasztikus, de tény, hogy az utóbbi időben több írójuk is kifáradt azoknál a címeknél, amiket évek óta írtak. Elég csak Bendisre gondolni, aki egykor nagyszerű Avengers-sztorikat szállított, mostanában pedig egyik közepes képregényt írja a másik után. De Hickman Fantastikus Négyese is kifulladóban van, és a sort lehetne folytatni – talán jót tesz a szerzőknek, hogy ősztől egészen más karakterekkel kell dolgozniuk.
Az biztos, hogy a kiadó anyagilag tarolni fog, a kérdés az, hogy tanultak-e a konkurens tavalyi hibáiból. Tudják úgy modernizálni az univerzumukat, hogy megnyerjenek új olvasókat, és visszahívjanak régieket, akik már felhagytak a képregényeikkel? Tudják úgy diverzifikálni a címeiket, hogy pl. nőket is magukhoz csábítsanak? Ha a DC után a Marvel is kudarcot vall abban, hogy egy ilyen nagy lépéssel új rajongókat nyerjen meg magának, illetve, a képregénypiacnak úgy általában, akkor néhány embernek odaát nagyon komolyan el kell gondolkodnia a mainstream amerikai comic jövőjén. De addig is reméljük a legjobbakat.