EL James: A sötét ötven árnyalata
Ulpius-ház, Budapest, 2012, 570 oldal, 3400 Ft
Az Egyesült Államok több elitegyetemén – így a Harvardon, a Columbián, a Yale-en vagy az MIT-n – is szado-mazo klubok tűntek fel az utóbbi időben. A BDSM-klubok (a rövidítés a bondage & discipline (kötözés és fegyelmezés), domination & submission (dominancia és alávetettség), sadism & masochism (szadizmus és mazochizmus) kifejezésekre utal) szélesebb körben való elterjedésének A szürke ötven árnyalata adott nagy lökést, és hívei már Amerika legkiválóbb egyetemeinek diákjai között is megtalálhatók.
Akit érdekel ez a szubkultúra, de inkább maradna az elméleti síkon, az beiratkozhat egy olyan kurzusra, melyen E.L. James trilógiáját, és a kötetek kulturális jelentőségét tárgyalják a diákok. A washingtoni Amerikai Egyetemen Stef Woods professzor tart ilyen órát, aki döntését azzal magyarázta, hogy a trilógia a marketingtől kezdve a szexualitásig egy csomó területen éreztette a hatását, és olyan párbeszédet indított el, melynek keretein belül korábban kínosnak tartott témákról is lehet már beszélni.
Nem mindenki szerint méltók azonban James regényei arra, hogy egyetemi kurzusok keretein belül tanulmányozzák azokat. Egy kommunikációs szakos diák szerint például a könyv nem képviseli az amerikai szexuális kultúrát, és alapvetően nem más, mint szado-mazo pornó.
Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a legrosszabb szexjelenetnek járó díjról már lecsúszott a trilógia, főként mivel be sem került a jelöltek közé. Jonathan Beckman, a díjat kiosztó Literary Review vezető szerkesztője szerint E.L. James regénye azért nem kerülhetett a legrosszabb szexjelenet díjára esélyesek közé, mert a kiírás eleve kizárja „a pornográf és erotikus irodalmat”.
Forrás: LA Times, The Eagle, The Guardian
