Legyen 2018 kizárólag a női írók éve?

.konyvesblog. | 2016. március 11. |

Lionel Shriver (kép forrása)

2018-ban csak olyan könyvek jelenjenek meg, melyeket nők írtak - javasolta korábban az író Kamila Shamsie. Lionel Shriver válasza: ez marhaság.

Kamila Shamsie tavaly beszélt arról, hogy szíve szerint kampányt indítana annak érdekében, hogy 2018-ban csak női szerzők könyvei jelenhessenek meg (azért 2018-ban, mert akkor lesz száz éve, hogy a 30 év feletti nők szavazati jogot kaptak az Egyesült Királyságban). Szerinte épp ideje, hogy a férfiak és a nők is elkötelezzék magukat egy olyan kampány mellett, amely véget vetne a nemi egyenlőtlenségeknek a könyvkiadásban. Javaslata értelmében, melyet ő maga is provokációnak nevezett, az abban az esztendőben megjelenő könyveket csak női szerző jegyezhetné.

Lionel Shriver azonban egy minapi rendezvényen marhaságnak titulálta a javaslatot, és úgy vélte, ha különleges elbánásban részesítjük a nőket - mintha legalábbis a nőknek különleges segítségre és különleges szabályokra lenne szükségük -, az már önmagában problematikus lehet, és a céljával ellentétes eredményt hozhat. Shriver példaként a Baileys női irodalmi díjat hozta fel, melyet a 2005-ben nyert el a Beszélnünk kell Kevinről című regényével (akkor még Orange-díjnak hívták), kiemelve, hogy neki ez a díj nem jelent olyan sokat, mintha például a Bookert nyerte volna el. Szerinte akik elnyerik a díjat, azok többségében felötlik, hogy a versenyből eleve kizárták az esélyesek felét. A probléma éppen az, ha azt gondoljuk, hogy a nőknek segítségre van szükségük, és csak abban az esetben érdemesek a díjra, ha a férfiak nem kapnak teret. Ugyanez a helyzet a kizárólag női szerzők által írt könyvek publikálásával - tette hozzá.

Lehet, hogy Shriver marhaságnak tartja az ötletét, de ő maga is egy provokátor, ami igenis nagyon hasznos szerep, hiszen vitát indukál a gender kérdésekről a könyvkiadásban. Ezt már Shamsie nyilatkozta a Guardiannak. Szerinte elég csak egy pillantást vetni a Nemzetközi Man Booker-díj hosszú listájára: ez egy csodálatos lista, mégis, ahogy a zsűri egyik tagja, Tahmima Anam is rámutatott, az a tény, hogy a 13 jelöltből csak négyet jegyez női szerző, szintén azt jelzi, hogy a nők által írt kötetek milyen kis százalékát fordítják le angolra. Shamsie szerint az az ötlete, hogy 2018-at szenteljék a női szerzők könyvének, csupán egy kísérlet arra, hogy ez a sok szempontból nők által uralt ágazat - egy drámai és időben körbehatárolt javaslat formájában - igenis számba vegye az egyenlőtlenségeket.

A Tilted Axis Press nevű kis független kiadó alapítója, Deborah Smith ugyanakkor azt mondta, hogy ő idén és nagy eséllyel 2018-ban is csak női szerzők könyveit fogja kiadni. Szerinte Shriver reakciójával az a legnagyobb baj, hogy esetében egy sokkal privilegizáltabb helyzetben lévő íróról van szó (hiszen fehér amerikai, angolul ír, Londonban él, a Columbián szerezte a diplomáját, stb.), mint amit a női szerzők többsége elmondhat magáról. Egy másik független kiadó, az And Other Stories szerkesztője, Tara Tobler szintén azt mondta, hogy 2018-ban csak női szerzők könyveit adják ki. Emlékeztetett rá, hogy 2014-ben az angol fordításban megjelent kötetek csupán 19 százalékát írta és fordította nő. 13 százalékot tettek ki azok a könyvek, melyeket nők írtak, de férfiak fordítottak.

Shriver azt mondta, hogy míg személy szerint foglalkoztatja a kérdés ("hiszen író vagyok, ez a dolgom"), addig más országok problémáival összehasonlítva ez nem olyan fajsúlyos ügy. "Szaúd-Arábiában a nők nem vezethetnek. A Közel-Keleten és Afrika egyes részein a nőket tárgyként kezelik, és csak bajosan részesülnek oktatásban. A női nemi szervek megcsonkítása súlyos probléma. Szóval ehhez képest az, hogy a női szerzők könyveiről kevesebbet írnak, nem akkora ügy."

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók