Kun Árpád kapta Boldog Észak című művéért idén az Aegon Művészeti Díjat és a vele járó nettó hárommillió forintot - közölték a szerdai díjátadó gálát követően a szervezők.
Mint írták, a 2014-es díjazott mű újabb bizonyíték arra, hogy érdemes és izgalmas kaland kortársat olvasni: vudu istenek, kerekesszékben versenyző idős norvégok, sivatagi forróság és a gleccserek hidege, mágia és racionalitás találkozik ebben a kontinenseken átívelő történetben, ahol a főhős, egy fekete bőrű európai önmagát keresi országokon-városokon át, de mindenhol kívülállónak érzi magát mindaddig, amíg meg nem találja a szerelmet.
A 2013-ban a Magvető Kiadónál megjelent mű visszhangjában többször kiemelik az irodalomtörténészek és a kritikusok, hogy szinte hagyományok nélküli a magyar irodalomban az az írói nyelv és szemléletmód, amely Kun Árpád sajátja. Család-, utaztató, identitás- és fejlődésregényként jellemzik a Boldog Északot. Ugyanilyen szokatlan az az írói gesztus, hogy a boldogságot választja témájának - mutattak rá a közleményben.
Kun Árpád regénye „egyfajta Ember tragédiája: egy olyan üzenet hordozója, amely szerint ami az emberben legértékesebb, az elpusztíthatatlan és a legnehezebb körülmények között is újjászülethetik” – idézték Szörényi László zsűrielnök laudációját.
A regény szerzője, Kun Árpád József Attila-díjas író 2006 óta családjával Norvégiában él egy fjord partján, és a helyi idősek otthonában dolgozik. Nem beszél kilenc nyelven, nem csörgedezik joruba és vietnámi vér az ereiben, mint hősének, az önéletrajzi vonatkozásokat mégsem nehéz felfedezni könyvében. Mostanában következő regényén dolgozik, és ahogy egy riportban ígérte: „a főszereplő könnyen összetéveszthető lesz majd velem, a szerzővel”.
„Kun könyvét nem nehéz fejlődésregényként értelmezni, hiszen hőse közel negyven év alatt haldoklóként látott rá „a megállt idő összes pillanatára”, még akkor is, ha cselekvő emberként volt jelen benne. Énjét két oldalról zavaros családi viszonyai és szellemekkel társalgó nagyapja bölcsessége támasztották, de végig ott mocorgott a fejében, hogy ő más, idegen, afrikaiak közt egy európai. „Az idegenség szelleme nem azért követ, mert el akar pusztítani, hanem mert hozzám tartozik.” (189.o.) Ám erre csak választott hazájában jöhet rá. Aimé a cotonou-i bentlakásos iskolában még franciának érezte magát, Afrika forgatagában viszont már Beninben csak átutazóként megforduló európainak. Mikor az ölébe pottyan hivatalosan is létező, papírra vetett európai identitása, Aimé Billion, hirtelen még élesebben különülnek el egymástól a világok, melyek között lélekben vándorol. Norvégiában szivacsként fogadja magába az új tapasztalást, ám amint egyre biztosabb lábakkal áll a fjordok jegén, szellemei mintha lemondanának róla” – írtuk a regényről. Teljes kritikánk itt olvasható.
A kiemelkedő szépirodalmi teljesítmények elismerésére az Aegon Magyarország Zrt. által 2006-ban alapított díjra idén minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista – amelyen a nyertes mű mellett Bereményi Géza Vadnai Bébi, Borbély Szilárd Nincstelenek - Már elment a Mesijás?, Csabai László Szindbád Szibériában, Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat, Gergely Ágnes Két szimpla a Kedvesben, Krasznahorkai László Megy a világ, Takács Zsuzsa Tiltott nyelv, Tompa Andrea Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben és Tóth Krisztina Akvárium című kötete szerepelt – a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze.
A neves irodalmárokból, irodalomtörténészekből, újságírókból és pedagógusokból álló testület tagjai a nyertes műről egy többórás találkozón hozták meg konszenzusos döntésüket.
Kun Árpád volt az egyik erős tippünk az idei Aegonra. Regénye egy félig francia, félig benini férfiről mesél, aki vándorlása során a forró dél és a vudumágia ellenpólusán, a zord és nagyon is realisztikus Norvégiában talál otthonra. Olvassatok bele a könyvbe itt.
(MTI)
