Krasznhorkai Lászlót méltatja a New Yorker

.:wendy:. | 2011. június 30. |

A New Yorker frissen megjelent írásában az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megpendítették Krasznahorkai László kapcsán az őt és három művét bemutató ötoldalas portréban.

A német irodalmi életben potenciális irodalmi Nobel-díjasként emlegetett Krasznahorkai László a valóságot egészen az őrület mezsgyéjéig mutatja be - áll a New Yorker friss számában megjelenő kritikában. James Wood Őrület és civilizáció című írásában Krasznahorkait a világirodalom olyan nagy formátumú szerzőihez hasonlítja, mint Samuel Backett, Claude Simon, Thomas Bernhard, José Saramago, W. G. Sebald, Roberto Bolaño, vagy David Foster Wallace. Közülük is a legfurcsább szerző szerinte Krasznahorkai, akinek hat könyve közül eddig csak kettő saját, a Háború és háború és Az ellenállás melankóliája, és egy, a Max Neumannal közösen jegyzett Állatvanbent olvasható angolul, az első kettő George Szirtes, az utóbbi pedig Ottilie Mulzet fordításában. Krasznahorkai kiadója egyébként az a New Directions, amely Roberto Bolaño könyveit is megjelenteti angol nyelven. Krasznahorkai amerikai kiadójának vezetőjével, Barbara Eplerrel magyarul itt, angolul pedig itt olvasható az idei könyvfesztiválon készült interjú.

Krasznahorkai szereplőivel sokszor nehéz azonosulni, sőt gyakran azt is nehéz kihámozni, hogy mit is gondolnak valójában, mert Krasznahorkai fikciójának világa mindig a felfedezés és megvilágosodás olyan pengeélén táncol, amely igazán sosem jön el. A szerzőt az apokalipszis, a megvilágosodás lehetetlensége és a megfejthetetlen üzenetek foglalkoztatják. Az ellenállás melankóliája valójában az apokalipszis komédiája - állítja a New Yorker kritikusa - egy olyan isten regénye, amely nemcsak hogy elbukott, hanem meg sem jelent a vizsgán. A könyv olvasásának titka a hatalmas, feszített, önmagukba visszaforduló mondatokban rejlik.
 
Wood Krasznahorkai Tarr Bélával szorosan összefonódó munkássága kapcsán megjegyzi, hogy a rendező filmjeinek merészsége és szigora nem adja vissza Krasznahorkai prózájának mélységét, igaz, nem is állított ilyen célt maga elé.

Krasznahorkai könyveiről angolul számos érdekesség és részlet a hlo-n.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.