Krasznhorkai Lászlót méltatja a New Yorker

.:wendy:. | 2011. június 30. |

A New Yorker frissen megjelent írásában az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megpendítették Krasznahorkai László kapcsán az őt és három művét bemutató ötoldalas portréban.

A német irodalmi életben potenciális irodalmi Nobel-díjasként emlegetett Krasznahorkai László a valóságot egészen az őrület mezsgyéjéig mutatja be - áll a New Yorker friss számában megjelenő kritikában. James Wood Őrület és civilizáció című írásában Krasznahorkait a világirodalom olyan nagy formátumú szerzőihez hasonlítja, mint Samuel Backett, Claude Simon, Thomas Bernhard, José Saramago, W. G. Sebald, Roberto Bolaño, vagy David Foster Wallace. Közülük is a legfurcsább szerző szerinte Krasznahorkai, akinek hat könyve közül eddig csak kettő saját, a Háború és háború és Az ellenállás melankóliája, és egy, a Max Neumannal közösen jegyzett Állatvanbent olvasható angolul, az első kettő George Szirtes, az utóbbi pedig Ottilie Mulzet fordításában. Krasznahorkai kiadója egyébként az a New Directions, amely Roberto Bolaño könyveit is megjelenteti angol nyelven. Krasznahorkai amerikai kiadójának vezetőjével, Barbara Eplerrel magyarul itt, angolul pedig itt olvasható az idei könyvfesztiválon készült interjú.

Krasznahorkai szereplőivel sokszor nehéz azonosulni, sőt gyakran azt is nehéz kihámozni, hogy mit is gondolnak valójában, mert Krasznahorkai fikciójának világa mindig a felfedezés és megvilágosodás olyan pengeélén táncol, amely igazán sosem jön el. A szerzőt az apokalipszis, a megvilágosodás lehetetlensége és a megfejthetetlen üzenetek foglalkoztatják. Az ellenállás melankóliája valójában az apokalipszis komédiája - állítja a New Yorker kritikusa - egy olyan isten regénye, amely nemcsak hogy elbukott, hanem meg sem jelent a vizsgán. A könyv olvasásának titka a hatalmas, feszített, önmagukba visszaforduló mondatokban rejlik.
 
Wood Krasznahorkai Tarr Bélával szorosan összefonódó munkássága kapcsán megjegyzi, hogy a rendező filmjeinek merészsége és szigora nem adja vissza Krasznahorkai prózájának mélységét, igaz, nem is állított ilyen célt maga elé.

Krasznahorkai könyveiről angolul számos érdekesség és részlet a hlo-n.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!