Egy Stephen nevű lány és egy regény, melyet rögtön a megjelenése után obszcénnak minősített egy bíróság. Az amerikai álmot kergető második generációs bevándorló és egy agykutató állapotának lassú hanyatlása. Egy perfekt svájci háziasszony, aki könnyedén csúszik bele egy házasságtörő kapcsolatba, idővel viszont hiába szabadulna belőle. Három új regény a hétfői Könyvesblokkban.
Radclyffe Hall: A magány kútja
Radclyffe Hall: A magány kútja
Fordította: Gy. Horváth László, Park Kiadó, 2017, 520 oldal, 4500 HUF
Stephen Gordon szülei fiút vártak, és amikor mégis lányuk lett, nem vacakoltak azzal, hogy új nevet válasszanak neki. Hamar kiderült, hogy a kislány zsigerből gyűlöl mindent, amit a társadalom általában lányosnak minősít, majd amikor szemtanúja lesz, hogy az inasuk megcsókolja a rajongott szobalányt, egy virágcseréppel sebesíti meg a férfit. A húszas évei elején Stephen a családi kastélyt elhagyva Londonba költözik, ahol íróként próbál szerencsét. Az első világháború alatt belép a brit női mentőalakulatba, megismerkedik egy fiatal sofőrrel, Maryvel, és a háború után együtt kezdenek új életet. A kezdeti boldogságot azonban veszélyezteti, hogy Mary egyre inkább vágyik a normális életre. A magány kútja megjelenése 1928-ban hatalmas indulatokat szabadított el, a bíróság obszcénnak minősítette, és betiltotta, és volt szerkesztő, aki előbb adott volna halálos kéksavat (hidrogén-cianidot – a szerk.) az ifjúság kezébe, mint a „perverziót” hirdető könyvet. A betiltás után olyan szerzők álltak Hall mellé, mint Virginia Woolf, vagy Ernest Hemingway, a kötet első magyar olvasója pedig valószínűleg Szerb Antal volt: Babits-nak küldött 1929-es levélből kiderül, hogy a régi-új angolok olvasása közben Robert Burns és Samuel Richardson művei mellett „Hall leszbikus regénye” is a kezébe került.
Matthew Thomas: Nem vagyunk önmagunk
Matthew Thomas: Nem vagyunk önmagunk
Fordította: Szécsi Noémi, Park Könyvkiadó, 2017, 657 oldal, 4999 HUF
Eileen, a második generációs ír bevándorló az amerikai álmot kergeti. Jobb körülményekre vágyik, mint amilyeneket alkoholista szülei mellett el kellett viselnie, szerető családra, biztos egzisztenciára. A boldogságot a vakrandin megismert agykutató, Ed mellett találja meg. Születik egy fiuk, beköltöznek első saját otthonukba, ám ahogy az a többgenerációs családregényekben lenni szokott, közbeszól az élet – Ednél Alzheimert diagnosztizálnak. Matthew Thomas debütáló regénye érzékletesen és megrázóan ábrázolja egy férfi állapotának hanyatlását és identitásának lassú eltűnését, és egy asszony küzdelmét, hogy legalább a látszatát fenntartsa a normális életnek.
Jill Alexander Essbaum: A jó feleség
Jill Alexander Essbaum: A jó feleség
Fordította: Rácz Rebeka, Európa Könyvkiadó, 2017, 328 oldal, 3290 HUF
Anna Benznek látszólag mindene megvan: igyekvő férj, három szép gyerek, elegáns otthon Zürichben. Az értelmező szótárban Annáék fotójával lehetne illusztrálni a tökéletes család fogalmát, ám a felszín alatt a perfekcionizmus mázát feszegető erők mozognak. A helyét nem találó és a férjétől fokozatosan elhidegülő asszony könnyedén csúszik bele egy házasságtörő kapcsolatba, idővel viszont hiába szabadulna belőle – kilépni sokkal nehezebb. Anna csak látszólag volt eszményi háziasszony (az eredeti cím is ez, Hausfrau), amikor senki sem látta, egy kétségek, vágyak és bűntudat által gyötört nő volt, aki kétségbeesetten igyekezett kapcsolatot építeni a külvilággal, de ami a legfontosabb: legalább ilyen kétségbeesetten igyekezett megtalálni önmagát.
