Könyvesblokk: Tom Hanks, Burhan Sönmez, Péterfy-Novák

.konyvesblog. | 2017. december 04. |

kblog_kblokkfejlec_1_1_2_14.jpg

Induljon a hét Oscar-díjas írógépekkel, a kurd Dekameronnal és kibeszéletlen családi titkokkal. 

Tom Hanks: Különleges karakterek

Tom Hanks: Különleges karakterek

Fordította: Mészáros Klára, Európa Könyvkiadó, 2014, 368 oldal, 3990 HUF

 

Tom Hanksről talán nem az irodalom jut először eszünkbe, pedig az egyik legikonikusabb szerepét is egy írónak, Winston Groomnak köszönheti. Első könyve mégsem Forrest Gumpról, a Felhőatlasz Dr. Henry Goose-áról vagy Fredrik Backman Ovéjénak amerikai kiadásáról szól, hanem tizenhét novellát tartalmaz. Hanks rajong a régi írógépekért, ezért minden novellába beleírt egyet, ebben a dokumentumfilmben pedig elmeséli, honnan ered a rajongása. 

Burhan Sönmez: Isztambul, Isztambul

Burhan Sönmez: Isztambul, Isztambul

Fordította: Nemes Krisztián, Jelenkor, 2017, 327 oldal, 3499 HUF

 

A kurd származású török író modern Dekameronjában a történetek a fájdalmat, a kilátástalanságot és a sötétséget fedik el. Négy fogoly sínylődik Isztambulban, egy föld alatti cellában. Nincs mire várniuk, legfeljebb arra, mikor bukkannak fel őrzőik, igaz, ezek a látogatások szinte kivétel nélkül mindig erőszakkal és fájdalommal járnak. A köztes időben a foglyok sztorikat mesélnek egymásnak, amelyek pillanatokra feledtetik velük az itt és most történteket. Meséik ugyanis mind egy irányba mutatnak: a föld fölötti városba, Isztambulba. 

Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha

Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha

Libri, 2017, 166 oldal, 2999 HUF

 

Felkavaró novellákat írt Péterfy-Novák Éva; a magyar konyhákban, a titkárnői irodákban és a vasárnapi ebédeknél még soha nem volt ilyen borzasztóan nyomasztó a hangulat. A rózsaszín ruha című elbeszéléskötetben úgy leszünk részesei a legintimebb, kibeszéletlen családi titkoknak, hogy szinte már a sajátjainkként kezeljük őket Az Egyasszony óriási sikere a neten, könyvben és színházban nagy elvárásokat támasztott, de Péterfy-Novák Éva rengeteg érzelemmel, megalázottsággal, mégis könnyedén mesél, nyelve és szituációi szinte dokumentarista módon tárják fel a kapcsolatok hazugságainak rétegeit.  Az elbeszéléseknek nem is szereplői vannak, hanem valóságos figurái intarziás bútorok és kihűlt vacsorák között. A novellák fájnak, de az elbeszélői hangok egyenessége, öniróniája vagy humora igyekszik feloldani a szétrohadt életek drámáját. Péterfy-Novák Éva dramaturgiailag bravúrosan bánik a félmondatokkal, mert ki gondolná, hogy egy félmondatba egy teljes karakterleírás vagy maga az élet belesűríthető?