Knausgård kapta az Andersen-díjat

Knausgård kapta az Andersen-díjat

.konyvesblog. | 2019. augusztus 14. |

Fotó: Valuska Gábor

A norvég Karl Ove Knausgård kapta a 2020-as Hans Christian Andersen Irodalmi Díjat - írja facebook-oldalán magyar kiadója, a Magvető. Az indoklás szerint Knausgård erőteljesen megújította a regény és az önéletrajz határán húzódó műfajt, és Andersenhez hasonlóan feltette Skandináviát az irodalmi térképre.

Az egyik legrangosabb dán irodalmi elismerést 2010 óta kétévenként ítélik oda olyan szerzőknek, akiknek a munkája megidézi Andersent. Knausgård az első északi a sorban, korábban olyan írók kapták meg, mint Isabel Allende, Salman Rushdie és Murakami Haruki. A díjjal, amelyet a nyertes 2020 októberében vehet át a dániai Odense városában, 500 ezer dán korona jár, valamint Stine Ring Hansen szobrászművész A rút kiskacsa című szobra.

A Harcom sorozat negyedik rész, az Élet a könyvfesztiválra jelent meg a Magvetőnél Patat Bence fordításában (ITT bele tudtok olvasni, kritikánk pedig ITT olvasható), az ötödik rész Álmok címmel 2020 tavaszán érkezik. A szerzővel interjúztunk is, itt olvashatjátok:

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom

Fotó: Valuska GáborNem bántam meg semmit - mondja Karl Ove Knausgard, akinek Harcom című hatkötetes regénymostruma évek óta lázban tartja a világot. De mi érdekes van azon, ha valaki a legaprólékosabb részletességgel megírja az apjával való kapcsolatát, a szerelmeit, a gyereknevelés nyűgeit és a...

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.