Megjelent egy könyv A muter és a dzsinnek címmel, ami nem lenne különleges dolog, ha nem a családon belüli alkoholfüggőségről szólna. Gyerekeknek szóló mesekönyv? Felnőtteknek szóló mesekönyv? Terápiás könyv családoknak? A szerkesztőségben mi nem tudtuk eldönteni, hogy ezt a könyvet ki veszi meg kinek?
- az alkoholista szülő a gyerekének, hogy közösen feldolgozzák a problémát?
- a nem alkoholista szülő veszi meg az alkoholista szülőnek, hogy végre szembesüljön azzal, hogy teszi tönkre az egész család életét?
- a gyerek veszi meg az alkoholista szülőnek?
A lényeg, hogy a hazai gyerek- és ifjúsági irodalom egyre izgalmasabban reflektál a valóságra.
"A nagy része személyes sztori. Már régóta gondolkoztam azon, hogy meg kellene írni, de hogy milyen formában, az sokáig nem állt össze bennem. Volt egy Aranyvackor-pályázat, ahol a szörnyek volt a téma. Akkor megint eszembe jutott, hogy írnom kellene róla, meg beugrott az a videó is, ami arról szól, hogy a gyerekek az alkoholista szüleiket torzultan vagy szörnyeknek látják. Azt találtam ki, hogy legyen az a fedőnarratívája a gyereknek, hogy az anyját elrabolják a szörnyek. Aztán a szörnyekből dzsinnek lettek, mert úgy az egész jobban működött, és a szójáték is jobban illett az eltávolítós hangnemhez"
- mesélte a Könyvesblognak adott interjújában a szerző (olvass bele a kötetbe ITT). Elekes Dóra a fenti videóra gondolhatott, amely egy finn kampány része volt, és amely épp azt próbálta érzékeltetni, hogy miken mehet keresztül egy gyerek az alkoholista szülője mellett.
Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek (Kun Fruzsina rajzaival)
Csimota Könyvkiadó, 2015, 40 oldal, 1592 HUF
Hogy a könyv témája fontos, megjelenése pedig hiánypótló, az vitathatatlan. Megkerestük Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértőt (korábbi interjúnk vele ITT olvasható), hogy segítsen nekünk eligazodni a statisztikák világában. Ami a magyar adatokat illeti, a WHO jelentéséből az derül ki, hogy:
- a 2008-2010 közötti időszakban Magyarországon évente fejenként 13,3 liter tiszta alkoholnak megfelelő mennyiségű szeszesitalt fogyasztottak az emberek (a WHO-átlag 10,9 liter volt ebben az időszakban).
- a férfi ivók a mennyiség tekintetében messze lekörözték a nőket, hiszen míg esetükben az egy főre eső alkoholfogyasztás 20,4 liter volt, addig a nőknél ez a mennyiség 7,1 litert tett ki.
Miért fontos ez?
A WHO egy másik tanulmánya erős összefüggést mutat az alkoholfogyasztás és a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód között. Utóbbi fizikai és érzelmi bántalmazásban is megnyilvánulhat: Amerikában például a hasonló esetek harmadánál mutatták ki, hogy az elkövetők alkoholt vagy kábítószert fogyasztottak.
Egy olyan "családban, ahol akár csak egyvalaki is alkoholfüggő, ott rajta kívül még egy csomó ember érintetté válik" - mutatott rá az interjúban Elekes Dóra, hozzátéve: örülne, "ha olyan fiatalok is olvasnák (a könyvet), akik hasonló problémával küzdenek, és olyanok is, akiket nem érint, de nem árt, ha látják, hogy ilyen is van". Mindenesetre a cikkre érkezett reakciókból is az derült ki, hogy ez olyan téma, melyről sokkal többet kellene beszélni, valamint, ahogy az egyik kommentelő fogalmazott, arról, hogy "ez betegség, hogy segítség nélkül nem gyógyítható, és segítséggel is csak tünetmentessé lehet tenni".
