Ali Smith az egyik legismertebb kortárs skót író (Sebastian Barry egyszer Skócia Nobel-várományosának is nevezte), akinek a napokban jelent meg az első könyve magyarul Mesterházi Mónika fordításában. A Hogy lehetnél mindkettő két fejezete látszólag két külön síkon mozog, hiszen az egyik egy reneszánsz festő, a másik pedig egy 21. századi, George nevű fiatal történetét meséli el. Azt, hogy az olvasó melyikük történetével ismerkedik meg először, teljesen a véletlen dönti el.
Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő
Fordította: Mesterházi Mónika, Magvető Könyvkiadó, 2019, 320 oldal, 3999 HUF
Ali Smith kifejezett kérésére ugyanis mindenütt a világon kétféle változatban jelenik meg a regény: van olyan, amelyik George, és van olyan is, amely a festő történetével kezdődik. Ha valaki online rendeli meg a könyvet, vagy találomra leemeli egy könyvesbolt polcáról, egészen addig nem lehet biztos abban, hogy melyiket tartja a kezében, amíg bele nem lapozott.
Facebook-oldalán a Magvető a következőket írta erről:
A könyv két részből áll, Francesco del Cossa és George szakaszából. Mindkét szakasz az Egy címet viseli, az egyiket egy kamera, a másikat pedig egy szemikon jelöli. Smith minden kiadójának küld egy levelet, amelyben pontos utasításokat ad a regény megjelentetéséhez. Különleges kívánsága, hogy „bárhol és bármikor is jelenik meg” a könyve, a megjelenő példányok egyik fele az egyik szereplő, a másik fele pedig a másik szereplő történetével kezdődjön. A két változatnak külsőleg tökéletesen ugyanúgy kell kinéznie, az olvasó számára tehát csak akkor fog kiderülni, melyik változatot tartja a kezében, ha belelapoz. Pintér József emlékezetes magyar borítóján del Cossa St. Luciájának részlete szerepel.
„A könyv a szerkezeti elrendezéssel és az idő fogalmával játszik. Azt szeretném, ha az olvasó véletlenszerűen találkozna először egyik vagy másik történettel, ahogy az életben is olyan gyakran találomra találkozunk a történetek különböző változataival.” – írja levelében Smith, ez pedig a Hogy lehetnél mindkettő esetében épp olyan nagy hatású, mint az életben. Kizárólag a véletlen határozza meg, hogy az olvasó melyik oldalról és milyen perspektívából kezdi el összerakni a történet darabkáit, és a 15. századi Ferrarába, vagy a 21. századi Cambridge-be kirándul először.